Csütörtökön ismét Magyarországra érkezik az orosz elnök. Az elmúlt két évben kétszer is találkozott Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. 2014-ben ez jelentős lépéssel társult: ekkor kezdődött meg a paksi nukleáris bővítés, az egy mérföldkő volt – hangsúlyozta Deák András György.

„Általában két részre bonthatók ezek a tárgyalások: az egyik a hivatalosan kommunikált rész, a másik pedig a kulisszák mögötti, négyszemközti történések. Ez egyébként teljesen természetes. Ezekre a részekre csak később lehet következtetni abból, hogyan változik a hangvétel a felek között a külpolitikában.”

Az MTA Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa úgy vélte, ez a találkozó ilyen, utóbbi típusú lesz, nagy bejelentésekre nem számít.

„A magyar és az orosz fél nem fog annyira elbeszélni egymás mellett, mint eddig, inkább össze fognak csengeni az üzenetek. A későbbiekben kell odafigyelni majd arra, hogy például az európai politikában, a szankciók kapcsán a magyar fél meddig hajlandó elmenni, és ekkor derül ki, hogy most itt mi is történt.”

Az, ahogy Szijjártó Péter fogalmazott, vagyis hogy „Magyarország kitartott Moszkva mellett”, politikailag illeszkedik a kormány külpolitikai imázsába, abba, hogy kikacsingat a nyugati szövetségi rendszerből és az Európai Unióból is, és jó politikai kapcsolatokat tart fent más kormányzatokkal – mondta Deák András György.

„A makrogazdasági adatokban ennek nincs nyoma. A külkereskedelmi adataink megegyeznek a régiós átlaggal, ugyanolyan struktúrájú visszaesés volt az exportunkban, mint bármely más országnak. Eddig nem lehetett látni, hogy ezért valamilyen kompenzációs mechanizmus életbe lépett volna, inkább azt lehet mondani, hogy mi jutalomból kaptuk azt, amit más büntetésből.”

A mostani látogatás egyik kiemelt témája az energetika, illetve a hosszabb távú energetikai megállapodások, például a gázszerződés. Putyint sokszor érte az a vád, hogy az energiát politikai eszközként is használja, arról, hogy Magyarország esetleg kedvezőbben vehet gázt 2021 után, Deák András György azt mondta, a magyar gázszerződés feltételei már 2013-2014 óta kedvezőbbek, mint a régiósok; a cseh, a lengyel és a balkáni szintnél jelentősen olcsóbban kapunk gázt, de még mindig rosszabb feltételekkel, mint a nyugat-európai országok.

„A kérdés inkább az, hogy ezt a jóindulatot ellentételeztük-e valamivel annak idején. Valószínűleg a magyar és az orosz kormány csomagban tárgyalta ezt a kérdést, és a gázszerződésben mi kaptunk és lehet, hogy más téren adtunk. Nagyon nehéz kívülről megítélni, hogy összességében Magyarország jól járt vagy nem” - hangsúlyozta Deák András György.