eur:
411.72
usd:
395.24
bux:
79398.18
2024. november 22. péntek Cecília

Az uniós források volt a téma a parlamentben

A kormány szerint csökkent a problémás uniós pályázatok aránya, az ellenzék szerint viszont a kohéziós forrásokkal a kormánypártok csupán saját érdekkörüket juttatják helyzetbe. Fél év után ismét vitázott az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési források felhasználásáról.

Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap, a 2014. és '20 közötti időszakban, így a különböző agrártámogatásokkal együtt összesen 12 ezer milliárd forint áll rendelkezésére – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az említett időszak uniós forrásainak fölhasználásáról szóló parlamenti vita expozéjában.

Azon számlák aránya az összkasszán belül az elmúlt hat évben – amióta mi kormányzunk – amely számlát az Európai Bizottság nem fogadott el, az 2,5 százalékról lecsökkent 0,5 illetve 1 százalékra” - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János aláhúzta: Magyarország nem követheti el még egyszer azt a hibát, hogy a források kifizetését a ciklus végére halasztja: ennek keretében idén 1600, jövőre pedig további 2000-2500 milliárd forint kifizetése várható, 2018 decemberére pedig a kormány tervei szerint már minden uniós forrást lekötnek, sőt, megkezdik az elszámolást is. Így 2019 és 2022 között – a következő kormányzati ciklusban – erre a gazdaságösztönzőre már nem lehet számítani, a magyar költségvetésből kell több pénzt a fejlesztésekre fordítani – tette hozzá a tárcavezető.

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónokaként hangsúlyozta, hogy a kormány célja, hogy minél több magyar vállalkozás és önkormányzat, ezeken keresztül pedig magyar állampolgár javára tudják az uniós forrásokat felhasználni.

„Azt szeretnénk elérni, hogy a fejlesztéspolitika ne csak cél legyen, hanem egy eszköz” - fogalmazott Bánki Erik.

Szakács László a szocialista párt részéről mégis úgy látta, hogy a hatékony forráslehívási mechanizmus ellenére Magyarország legutóbb 6 helyet rontott a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában és az unióban is csak a huszonötödik.

„Azért van ez, mert Önök politikai kijelölés alapján határozzák meg, hogy kiből lesz sikeres vállalkozó Magyarországon és kiből nem. A világ nagyobbik részén ez nem így működik” - véli Szakács László.

A KDNP-s Vejkey Imre aláhúzta, hogy a brüsszeli fejlesztési politika nem a szolidaritásból keletkezett, hanem a fejlett tagállamok nyers gazdasági érdekéből, ahol megtérülnek e kifizetések. Eztán a képviselő úgy vélte, hogy Magyarország gazdasági függetlensége szempontjából kulcsfontosságú a mostani uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználása.

Bana Tibor, a Jobbik vezérszónoka hiányolta a korábbi, szocialista kormányok alatt engedélyezett értelmetlen beruházások miatti elszámoltatást, majd rámutatott, hogy az uniós források felhasználásának rendszere továbbra is a korrupció melegágya.

„Nem szűntek meg a visszásságok és a presztízsberuházások, értelmetlen projektek továbbra is középpontban állnak, itt elég a felcsúti kisvasút példáját hoznom” - mondta Bana Tibor.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet mind a tervezett felhasználás, mind a futó projektek alapján hibásnak nevezte az uniós források lehívásának rendszerét.

„A fejlesztési pénzek felhasználásának fő célja most nem a gazdaság és a társadalom helyzetének a javítása, hanem a saját érdekkör helyzetbe juttatása lett” - mondta Schmuck Erzsébet.

A képviselő hozzátette: mára az állami szektor az uniós forrásoktól függ, így sokszor nem is azt fejlesztik amire szükség volna, hanem azt, amire lehet pályázatot írni.

Bővebben a témáról péntek este 8-tól, Parlamenti Patkó című magazinunkban hallhatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×