Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

18 hónap alatt 18 vállalást tesz Vona

A Jobbik elnöke a 2018-as országgyűlési választásig 18 vállalást tesz, az első ilyen a betelepítés minden formájának elutasítása.

Vona Gábor pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: vállalásai pártja győzelme esetén a kormányzás pilléreit adják. "Két nagyobb feladattal kelek és fekszem" - mondta, kifejtve: ezek egyike a kormányváltás mikéntje, a másik pedig az, hogyan lehet hidakat építeni a szétszabdalt társadalomban.

A 2018-as választás tétjeként hivatkozott arra, hogy folytatódik-e "az orbánizmus" vagy véget ér, azaz - mint mondta - vagy a Fidesz, vagy a Jobbik. Értékelése szerint pártja maradt a remény a változásra.

Az ellenzéki pártvezető kitért arra: az elmúlt hónapokban megismert politikai stílus, vitakultúra alapján semmi jóra nem lehet számítani.

Vona Gábor első vállalásaként egy "se szegény migráns, se gazdag migráns" feliratot helyezett el egy táblán, amit azzal magyarázott, hogy minden erejével meg kívánja védeni az országot a betelepítéstől. Kormányra kerülésük esetén nem fogják engedni a "szociális és kulturális szövetek felszaggatását" - jelentette ki.

A pártelnök arról is beszámolt, hogy vállalásait minden hónap 18. napján ismerteti, majd "álruhás országjáráson" kívánja megismerni a megnevezett területet.

Azt mondta, hogy Nyugat-Európa már döntött a multikulturalizmus mellett és ott most az a dilemma, hogyan lehet ezzel együtt élni, azonban a közép-európai régió még megőrizheti történelmileg örökölt berendezkedését.

Vona Gábort kérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint a Jobbik csalódást okozott szellemi holdudvarának, amikor nem szavazta meg a betelepítési kvóta elleni alaptörvény-módosítást. Azt felelte: minden véleményt tiszteletben tart, és ez szerinte is probléma. Elmondták, mi az a kontextus, amivel el tudják fogadni az előterjesztést - tette hozzá, jelezve: ezért is nyújtották be újból a javaslatot. A politikus azt kérte, most már mindenki ezzel foglalkozzon és azt a kérdést tegye fel, hogy a Fidesz miért nem hajlandó azt megszavazni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×