A Magyarországon alkalmazott nyugdíjbiztosítási rendszerből csak annyi pénzt lehet kivenni, amennyi a járulékfizetők járulékaiból befolyik – mondta a társadalombiztosítási szakértő.
„Ebben egy fillér megtakarítás nincs. Egyébként Európában másnak is van hasonló, bismarcki-rendszerű, felosztó-kirovó nyugdíjrendszere, ott azonban jelentősebb tartalékok is vannak.”
Ez a nyugdíjbiztosítási rendszer nagyon érzékeny arra, hogy mennyi a nyugdíjas, a tényleges járulékfizető és milyen fizetések után fizetik a járulékokat – mondta Futó Gábor.
„Ugyanakkor nagyon haragszom arra is, ami sokszor elhangzik, hogy huszonöt, ötven év múlva ez a nyugdíjrendszer csődbe megy. Ez egy életveszélyes dolog és nincs is így. Fogalmilag kizárt, hiszen abból, amennyi abban van, mindenki, egy külön törvényben meghatározottak szerint, kapni fog valamit. Az jogos kérdés, hogy amit ebből hosszú idő múlva ki lehet fizetni, az mekkora összeg, nyújt-e megélhetést, ha igen, milyen színvonalon. Az a fajta beszéd, hogy csődbe tud menni, mint egy vállalat, hogy holnapután megszűnik és nincs többet, nagyon rossz eredményekre vezet.”
A társadalombiztosítási szakértő elmondta, a tényleges járulékfizetők jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba fizetik a járulékaikat.
„Le van írva a költségvetési törvényünkben, hogy ebből hány százalékot kell a nyugdíjbiztosítási alapba utalni. Ott van a nyugdíjtörvényben is, hogy amennyiben az alapkiadásai nem lennének biztosíthatóak a befolyt járulékokból, akkor állami garancia van.”
Ebben az értelemben adóból is finanszírozható a nyugdíj – mondta Futó Gábor.