Az a sportoló keveredik könnyen doppinggyanúba, aki hirtelen ér el nagy teljesítménynövekedést, és nem az, aki évről évre, versenyről versenyre csak egy kicsit javít az eredményein - mondta Kovács Péter.

„Vannak olyan sportolók, akik időre mennek, akiknél azt lehet látni, hogy évente fejlődnek 0,1-et, ez sok sportágban óriási, és vannak, akik hirtelen jelentősen másodperceket javulnak. A hirtelen nagy teljesítménynövekedés figyelemfelkeltő jel lehet. Ha olyan anyag jelenik meg a szervezetben, ami tiltott, annak ott nincs keresnivalója és felmerül a kérdés, hogyan kerülhetett oda. Nem véletlen, hogy a kontrolltevékenység nulltoleranciát hirdet.”

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a teljesítményfokozásnak vannak nem vegyi, tehát természetes módszerei is, de már ezeknek sem mindig az állóképesség és a robbanékonyság fejlesztése a céljuk, hanem a gyors regeneráció.

„Például az idegrendszernél audiovizuális stimuláció, vagy a szívfrekvenciavariabilitási-mutatók, amelyek visszajeleznek. A modern élsport alapja nem annyira a kemény edzés, hanem a regeneráció, hiszen aki gyorsabban regenerálódik, az gyorsabban fog magasabb teljesítménynívót produkálni az edzések során.”

Kovács Péter hangsúlyozta, hogy ártalmatlan dopping nincs, és a tiltott teljesítményfokozás etikailag is kifogásolható, ezért egyetért azzal, hogy sportolókat szigorúan ellenőrzik.