Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten elmondta, Dimitrisz Avramopulosz szerdán ismertetett javaslatai szerint Magyarországnak azt kellene vállalni, hogy az ide kötelezően behozott bevándorlókat teljesen integrálja, ehhez 10 ezer eurónyi támogatást biztosítana az unió, az EB.

A miniszter botrányosnak minősítette a javaslatot, és értékelése szerint az túlmegy a kötelező betelepítési kvótán.

Emlékeztetett arra, hogy a bevándorlókat azokból az országokból hoznák be, ahonnan elindulnak, és az elosztásban minden tagállamnak részt kellene vennie.

Amennyiben valamelyik állam ebben nem vesz részt, akkor az nyilván szankcióval jár majd - mondta.

Felidézte, hogy nemrég az Európai Parlamentben (EP) már elfogadtak egy olyan javaslatot a baloldali magyar képviselők támogatásával, amely alapján pénzbüntetés járna azoknak az államoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítésben.

Lázár János szerint az EU asztalán van az a Soros György-féle javaslat, hogy különadóval biztosítsák a betelepítés, "a kaland" költségeit, de van egy olyan javaslat is, hogy a tagországoknak biztosított felzárkózási támogatásokat kurtítanák meg.

A miniszter embertelennek, az európai eszmével ellentétesnek tartja a javaslat azon részét, hogy Magyarország akár ki is válogathatná, kiket hoz be az országba. Ez olyan, mint egy emberpiac - mondta.

A politikus kijelentette: minden ország önkéntes befogadási programját tiszteletben tartják, nemzeti szuverenitásnak, belügynek tekintik, de az elképzelhetetlen, hogy Magyarországon kötelező kvóta megvalósuljon.

Értékelése szerint az EB és az EP baloldali frakciói együtt dolgoznak a betelepítésen, nap mint nap kerülnek elő új javaslatok, ezért is van szükség a kormány által kezdeményezett október 2-ai kvótareferendumra.

A magyar kormányt a betelepítés megakadályozásában a magyar választópolgárok tudják megerősíteni - hangoztatta.

Kérdésre elképzelhetetlennek nevezte, hogy Brüsszel "lesöpörné az asztalról" a kvótareferendum, "a közvetlen demokrácia" majdani eredményét. Szerinte a magyar népszavazás nemhogy csökkentené az európai integrációt, hanem "stabilizáló tényező" lehet.

Az EU-val kapcsolatos személyes meggyőződése egyébként az - mondta -, hogy az Európai Tanácsot kellene erősíteni "a túlterjeszkedő" Európai Bizottsággal szemben.

Lázár János reagálva emberi jogi szervezetek, így a Human Rights Watch megállapításaira azt mondta, hazugság, rágalom, hogy a rendőrök bárkit is megvertek volna a határ nyolc kilométeres zónájában; az intézkedések szakszerűek voltak.

A rendőri és a határrendészeti intézkedések mindenben megfeleltek a törvényi előírásoknak, méltányosak voltak, a dublini és schengeni egyezmények Magyarországra vonatkozó rendelkezéseit betartották - hangsúlyozta.

Ismertetése szerint a határ nyolc kilométeres térségéből 450-500 embert kísértek vissza a határra, ahol tájékoztatatás kaptak arról, menekültügyi kérelmüket hol terjeszthetik elő.

Jelezte, a rendőrség videón dokumentálja az intézkedéseit.

Lázár János szólt arról is, hogy a török-EU megállapodás nem oldja meg a bevándorlással kapcsolatos problémát, a biztonsági határzár jelent megoldást. Ezt azzal magyarázta, hogy az adatok szerint Törökországtól az EU nyolcszáz bevándorlót vett át, míg Görögország 468-at adott át Törökországnak, miközben Magyarország határához csak idén 17 ezren érkeztek.

Felidézett egy Századvég által végzett közvélemény-kutatást is, amely szerint a közép-európai államok polgárainak 70-80 százaléka ellenzi a kötelező kvótarendszert, de például Spanyolországban is ellenzi azt a többség.

Kitért arra, hogy idén 17 787 illegális határátlépés történt.

A magyar kormány nem tudja támogatni, hogy Magyarországra külföldről hozzanak be munkaerőt - rögzítette a miniszter annak kapcsán, hogy a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége azt javasolja, igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő magyarországi foglalkoztatását. Hozzátette: a kormány az itt élő emberek munkanélküliségén akar segíteni, ezért dolgozik a szakképzés átalakításán, a családtámogatási rendszer megerősítésén. Megjegyezte: ha teljes lesz Magyarországon a foglalkoztatottság, akkor a határ menti területeken élő magyar állampolgároknak fel lehet kínálni a magyarországi munkavállalás lehetőségét.

Lázár János arról is beszámolt, hogy várhatóan július 26-án látogat Budapestre Christian Kern osztrák kancellár Orbán Viktor kormányfő meghívására.

A látogatás célja új fejezet nyitása a magyar-osztrák kapcsolatokban - mondta, hozzátéve, hogy a tárgyalások fő kérdése lesz a bevándorlással kapcsolatos közös álláspont kialakítása, az együttműködés kereteinek megteremtése. Emellett a két ország közötti gazdasági együttműködés megerősítésére is sort kerítenek.

Lázár János közölte, a kancellári látogatás programjának egyeztetése érdekében hétfőn Bécsbe utazik.

A miniszter arról is beszélt, a magyar kormány arra számít, hogy - David Cameron kabinetjéhez hasonlóan - az új brit kormány vezetői is jó szövetségesei lesznek Magyarországnak.

Egy másik kérdésre válaszolva azt emelte ki, hogy Közép-Európában 40-50 évnyi kommunizmus után a függetlenség nagyon fontos, nem lehet feladni. "Nem azért léptünk ki a Szovjetunióból, hogy egy másik uniónak legyünk a tagjai, hanem abban a reményben léptünk ki a Szovjetunióból, hogy végre függetlenek és szuverének lehetünk" - fogalmazott.