Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) közölte: mintegy két hónappal ezelőtt hívta meg a minisztert, hogy tartson tájékoztatót a képviselő-testület ülésén a fejlesztési tervekről, a Miniszterelnökségnek az egykori karmelita kolostorba költöztetésére és két tárca Várba helyezésére vonatkozó elgondolásokról.

A mintegy két és fél órás találkozón elhangzottakról a polgármester kiemelte, a kormányzat és az önkormányzat érdemi párbeszédet folytatott a várbéli fejlesztésekről. Szót kaptak kormánypárti és ellenzéki képviselők, Zoboki Gábor építész pedig prezentációt tartott a fejlesztési elgondolásokról.

A miniszter azt kérte, hogy minden olyan kérdésben, amelyet a Budavári Önkormányzat szeretne elérni, állítson össze egy csomagot, terjessze a kormány elé, a megvalósítás lehetőségeit pedig megvizsgálja a kabinet - mondta Nagy Gábor Tamás.

"Lázár János a történelmi folytonosságra alapozva felvázolta annak hátterét, miért döntött úgy a kormány, hogy a miniszterelnöki funkciókat a Parlamentből egy másik történelmi helyszínre, a karmelita kolostorba telepíti. Az eredeti elgondolás már 2000-ben az volt, hogy a Sándor-palota lesz a miniszterelnök munkahelye, ahogy ez 1867 és 1914 között volt, a szocialista kormány azonban 2002 után úgy döntött, Köztársasági Elnöki Palota lesz a Sándor-palotából" - közölte a polgármester.

Hozzátette, Lázár János mostani beszámolójában utalt arra: az államfő elhelyezése a budai Várban egy másik reprezentatív épületben húszéves távlatban képzelhető el. A Nemzeti Hauszmann Terv részeként elkészülő palotarekonstrukcióban az államfői hivatalt a Királyi Palota épületegyüttesében alakítják ki, a Sándor-palota a jövőben a Miniszterelnökség céljait szolgálja, a karmelita kolostor pedig irodaépületként a háttérstábot fogadja be.

Nagy Gábor Tamás hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök irodáját ezen elgondolás megvalósításáig alakítják ki a karmelita kolostorban.

"A helyhez illően egyszerű, szerény, puritán építészeti kialakítású irodák lesznek a kolostor épületében, ahol a kormányfő mellett a miniszterelnök-helyettes, a Miniszterelnökség, illetve a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és stábja kap helyet" - jelezte.

Tájékoztatása szerint Lázár János kitért arra, hogy a Várszínház épületrésze, amely eredetileg a karmeliták temploma volt, kulturális, közösségi célokat fog szolgálni, és egy többfunkciós rendezvénytermet alakítanak itt ki.

Az ülésen az ellenzék felvetette, miért támogatja az önkormányzat a beruházó céget 25 százalékos közterület-foglalási díjtétel-kedvezménnyel. Nagy Gábor Tamás hangsúlyozta: az építkezés miatt két éven át igénybe vett területek után így is több mint 230 millió forint folyik be a cégtől az önkormányzathoz; ilyen nagy összeg befizetésére ilyen céllal korábban nem volt példa.

"A korábban is irodaként szolgáló, rossz állapotban lévő épületek megérettek a felújításra, ráadásul azzal magas presztízsű funkciót kapnak. A Szent György tér és a Királyi Palota közterületi része és ingatlanállománya egyaránt állami tulajdonban van, onnan ki nem kerülhet. Lázár János megerősítette, hogy nincs is más irányú szándék" - szögezte le a polgármester.

Beszámolt arról is: a képviselő-testületi ülésen érintették a két minisztérium Várba költöztetésének kérdését is. Az ellenzék vitatta ennek megalapozottságát, Lázár János azzal érvelt, hogy a méltatlanul lepusztult, rossz állapotú levéltári irattárolásnál mégiscsak jobb, ha az eredetileg is minisztériumi célra épült épületeket a tárcák számára újítják fel, és díszesebb, karbantartott használatot kapnak.

A miniszter tájékoztatása szerint a Magyar Tudományos Akadémia épülettömbje - ahová a Belügyminisztérium fog költözni - műszakilag jó állapotban van, viszonylag kis rekonstrukcióval birtokba vehető és használható. A hajdani Pénzügyminisztérium, a Magyarság Háza épületegyüttese - ide jön a Nemzetgazdasági Minisztérium - bár már korábban komoly átalakításon esett át, itt további rekonstrukciót kell elvégezni.

A lehetséges megnövekedő forgalom miatt több ellenzéki képviselő aggályokat fogalmazott meg. Lázár János szerint ki kell dolgozni egy olyan megoldást, amellyel a Várban élőket kompenzálnák. Ezt szolgálhatja a Váron kívül a mélygarázsok építése, a közösségi közlekedés megerősítése, elektromos buszok bevonása, illetve az alternatív közlekedési eszközök biztosítása - ismertette a polgármester.