Infostart.hu
eur:
388.59
usd:
331.73
bux:
109522.68
2025. december 18. csütörtök Auguszta

Szijjártó: Szükség van az EU és a NATO együttműködésére

Az Európai Unió és a NATO együttműködésére minden eddigieknél nagyobb szükség van, mivel az európai biztonságot súlyos mértékben rontja a bevándorlási válság - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek pénteki brüsszeli tanácskozását követően.

Elmondta: az Európai Unió történetének legsúlyosabb válságát éli át, mivel a bevándorlási válság azt jelenti Európa számára, hogy a terrorfenyegetettség jelentősen megnövekedett, a közbiztonság pedig jelentős mértékben romlott.

A napi többezres kontrollálatlan bevándorlás lehetőséget adott a terrorszervezeteknek arra, hogy azt kihasználva Európába küldjék terroristáikat, amelynek következményeit már tapasztalni is lehetett - mondta.

Ezért világos, hogy a bevándorlási válság komoly biztonsági kockázatot jelent Európa számára, ami biztonsági kockázatot jelent a teljes transz-atlanti közösség számára is. Az unió és a NATO együttműködésére azért is van szükség, mert bizonyos tagállamok szuverenitásuk egy részét elvesztették azáltal, hogy képtelenné váltak saját határaik ellenőrzésére - tette hozzá.

A külügyminiszter kiemelte: a magyar miniszterelnök Schengen 2.0 terve többek között arról szól, hogy Európa visszaszerezze a területi ellenőrzés képességét.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a bevándorlók jelentős része Afganisztánból indult útnak Európa irányába, ahol a politikai helyzet továbbra sem stabil.

A miniszter hozzátette, hogy az eredeti terv szerint az észak-atlanti szövetség 2016 végén vonná ki csatapatait az országból, de a NATO- tagállamok külügyminiszterei úgy látják, a helyzet még nem érett meg erre. Azt javasolták: a NATO-nak meg kell hosszabbítania afganisztáni misszióját 2020-ig az ázsiai ország és a térség stabilitása érdekében. Ellenkező esetben újabb embertömegek menekülnek el és érkeznek bevándorlóként Európába - fűzte hozzá.

A külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország készen áll arra, hogy fenntartsa a 110 fős magyar katonai jelenlétet Afganisztánban 2016 után is az ország stabilitása érdekében.

Kiemelte: a magyar kormány arról döntött, hogy 2020-ig kiterjeszti azt az időszakot, amely alatt évente félmillió dollárral támogatja az afganisztáni biztonsági erők fejlesztését.

Reményét fejezte ki, hogy az eddigi, általánosan megfogalmazott politikai kijelentések a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozón konkrétumokat tartalmazó közös nyilatkozatot fogadnak el.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×