„Magyarország jelenleg még mindig az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik a HIV-fertőzés szempontjából. Ukrajnát kivéve ugyanez a helyzet a szomszédos országokban is, hiszen a rizikócsoport még mindig a melegekhez kötődik. Nem indult meg a HIV-járvány az intravénás kábítószeresek és a prostituáltak között, és talán ez az oka annak, hogy ez a szám aránylag alacsony” - mondta Szlávik János az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa.
A főorvos hozzátette: tény, hogy évről évre nő az újonnan felismert HIV-fertőzöttek száma, és ők egyre fiatalabbak, amely aggodalomra adhat okot.
„Amíg a HIV-betegség egyértelműen halálos kórkép volt, addig rengetegen féltek tőle, az emberek odafigyeltek a szexuális kapcsolataikra és próbáltak védekezni a HIV és más nemi betegségekkel szemben. Amióta a HIV jól kezelhető megbetegedéssé vált - a fertőzöttek 50-60 évig élhetnek és egyáltalán nem fertőznek tovább - , azóta az emberek figyelme elfordult ettől. Ez abból is látszik, hogy nemcsak a HIV, hanem a más nemi úton átvihető betegségek száma is nő – tehát a szifilisz, a vérbaj és a kankó, vagyis minden olyan kór, amely arra utal, hogy a betegek védekezés nélküli szexuális kapcsolatot létesítettek” - hangsúlyozta Szlávik János.
Mint mondta, sokkal hamarabb fordulnak a fiatalok a szex felé és a kapcsolatokat is valószínűleg sokkal könnyebben teremtik, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ez lehet az oka annak, hogy a betegek egyre fiatalabbak.
A főorvos szerint a felvilágosító kampányokkal is komoly baj van Magyarországon.
„A magyar egészségügy helyzetén látszik, hogy nemcsak a HIV-fertőzéssel nem törődünk, hanem más káros szenvedélyekkel sem, ennek az a következménye, hogy ezek a betegségek sajnos szaporodnak. Valószínű, hogy a felvilágosítás hiánya és a tudatlanság hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok egyre kevesebbet tudnak a HIV-ről és nem nagyon törődnek vele. Be kell vallani, hogy a HIV-fertőzöttek száma emelkedik” - fogalmazott az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa.
Hozzáfűzte: nagyon sok országban a fertőzések számának csökkenését tűzik ki célul, nálunk azonban ilyen hosszú távú cél nincsen.
„Sokan nem tudják magukról, hogy hordozzák a vírust, ők a járvány forrásai. Hiszen aki tudja magáról, hogy fertőzött, ő gyógyszert szed, nem fertőz, nem adja tovább a vírust, ő már nem járványügyi tényező. Míg az, aki nem tudja, ő sajnos továbbadja, akár több embernek is” - mondta az InfoRádiónak Szlávik János.