Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Lemorzsolódhat a Jobbik szimpatizánsainak fele

A Nézőpont Intézet szerint a Jobbik szimpatizánsainak 44 százaléka radikálisnak tartja magát, és ők lemorzsolódhatnak, amiért Vona Gábor pártelnök ki akarja szorítani az elnökségből belső ellenzékét. Tóth Csaba vezető elemző az InfoRádiónak azt mondta: bár a Fidesz tábora némileg csökkent a decemberben mért adatokhoz képest, még mindig fölényesen vezeti a pártok rangsorát.

„Minden hónapban végzünk pártpreferencia-kutatásokat, és emellett különböző háttérváltozókat is szoktunk vizsgálni. A mérsékelt radikális törésvonalat domborítottuk most ki, de a bal-, jobb és a liberális-konzervatív értékrendet is vizsgáljuk” - mondta Tóth Csaba.

A Nézőpont Intézet vezető elemzője kiemelte: „a legérdekesebb a kutatási eredményben az, hogy egyértelmű törésvonal van a Jobbikon belül a radikálisok és a mérsékeltek között. A Jobbik szimpatizánsok közel fele, 44 százaléka radikálisnak tartja magát, másik fele mérsékeltnek vagy középen állónak. A teljes népességen belül 14 százalék a radikálisok aránya, látszik, hogy a Jobbikon belül valóban jelentős kérdést, hogy ezt hogyan fogják kommunikálni.”

Lemorzsolódhat a Jobbik szimpatizánsainak fele

Kockázatos tehát Vona Gábor a belső ellenzék elnökségből való kiszorításának szándéka. Jobbik elnökének taktikája a jelenlegi párttábor egyben tartása szempontjából ezáltal komoly töréshez vezethet, hiszen Vona Gábor belső ellenzékét leginkább a párt radikális szárnyához sorolt pártvezetők jelentik. Háttérbe kerülésükkel, illetve kiszorításukkal ezáltal elbizonytalanodhatnak, lemorzsolódhatnak a Jobbik-tábor jelenleg közel felét kitevő radikális szimpatizánsok. Kérdéses, hogy a teljes felnőtt népesség körében magukat mérsékeltként meghatározó szélesebb választói körből mennyit tud egyáltalán a párt támogatói közé vonzani Vona Gábor – tette hozzá az elemző.

Tóth Csaba az áprilisi pártpreferenciákról elmondta: „a teljes felnőtt népességen belül a Fidesz-KDNP 29 százalékon áll. A Jobbik 11, az MSZP 10, tehát nagyjából fej fej mellett állnak, ahogy a DK és az LMP is, 4-4 százalékot mértünk nekik. Az Együtt 2, a PM 1, míg az egyéb pártok támogatottsága jelenleg 2 százalékos. A rejtőzködők és nemszavazók aránya összességében 37 százalékot tesz ki.”

„Tavaly év végén rekordmagas népszerűséget ért el a Fidesz-KDNP, 30 százalékon fölül is mértük, ehhez képest most mérséklődött a támogatottság, de még mindig háromszor akkora a támogatottsága, mint a másik két ellenzéki pártnak a teljes népességen belül. Ez szimpatizánsokat jelent, olyanokat, aki valamennyire szimpatizálnak, ez több mint kétmillió embert jelent” - mondta a Nézőpont Intézet vezető elemzője.

A legvalószínűbb listás eredmények alapján a Fidesz-KDNP 40, a Jobbik 26, az MSZP 13, a DK és az LMP 7-7, az Együtt 3, a PM pedig 1 százalékon áll. A még Vona Gábor bejelentése előtt készült kutatásban a Jobbik szimpatizánsai láthatóan jóval aktívabbak voltak, mint az MSZP-támogatók. Kérdés, hogy a következő hónapban miként alakul a Jobbik legvalószínűbb listás eredménye a radikális szimpatizánsok esetleges elbizonytalanodása esetén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×