Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka

Martonyi: Magyarország célja a beruházási légkör javítása

A kormány azon dolgozik, hogy javuljon a beruházási légkör Magyarországon, fontos, hogy a német befektetők is elégedettek legyenek Magyarországgal - mondta Martonyi János hétfőn Budapesten.

A külügyminiszter tárgyalt német kollégájával, Guido Westerwellével, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta: beszéltek a magyar belpolitikai helyzetről, a jelenlegi vitákról is. A tárcavezető megköszönte a német kormány megértését és azt, hogy a különböző eljárások lezárulta előtt nem kíván állást foglalni.

Magyarország elkötelezett az európai értékek, elvek és normák mellett, valamint a mellett, hogy a vitákban keressék a megoldásokat - hangoztatta. Kifejtette: ez vonatkozik az esetleges kötelezettségszegési eljárásokra is, lehetőleg minden ügyben megoldást akarnak találni.

Guido Westerwelle kiemelte: Magyarország nagy gazdasági kihívásokkal néz szembe, de kölcsönös érdekük, hogy a gazdasági kapcsolatok jól alakuljanak, ezért beszéltek most is a különadóról, és a jövőben is folytatják erről a tárgyalásokat. Hozzáfűzte: csaknem 6000 német érdekeltségű vállalkozás működik Magyarországon, és ezek 300 ezer munkahelyet biztosítanak.

Martonyi János azt mondta: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendkívül jelentősek, és lényeges, hogy továbbra is érkezzenek befektetések az országba, ezért szeretnék, ha minden német befektető elégedett lenne a magyarországi helyzettel.

Guido Westerwelle arra a kérdésre, meglátása szerint milyen az esélye vannak, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, üdvözölte, hogy Magyarország költségvetési hiánya az elmúlt évben jelentősen a 3 százalékos határ alatt volt, és a kormány a jövőben is szeretné betartani ezt a limitet.

A magyar miniszter kitért arra is, hogy találkozójukon elismerését fejezte ki német kollégája beszéde kapcsán, amelyet a nap folyamán a Zsidó Világkongresszus (WJC) közgyűlésén mondott. Ez a beszéd jól kifejezte azt, amit mindannyian éreznek az antiszemitizmussal kapcsolatban - mutatott rá. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnöknek az előző nap, a WJC első napján tartott beszédében foglalt politikai és morális üzenetek egyértelműek.

A közgyűlés nyitó napján Orbán Viktor kormányfő hangsúlyozta, a kormány erkölcsi kötelességének tekintette, hogy zéró toleranciát hirdessen az antiszemitizmussal szemben, az ugyanis elfogadhatatlan és eltűrhetetlen.

Guido Westerwelle a WJC tanácskozásán hétfőn azt mondta: "az antiszemitizmusnak nincs helye sem Berlinben, sem Budapesten, sem sehol máshol Európában vagy a világon", ezért mindig határozottan és egységesen fel kell lépni ellene.

A Martonyi Jánossal közösen tartott sajtótájékoztatón német tárcavezető kiemelte: ki kell állni a demokrácia és a szabadság mellett, az antiszemitizmus sehol sem elfogadható. A holokauszt a német történelem legsötétebb időszaka volt, ezért emelik fel a szavukat mindig, ha egy kisebbség ellen diszkriminációt tapasztalnak - mondta.

A magyar külügyminiszter arról is beszélt, hogy a budapesti Andrássy egyetem - ahol a tárcavezetők a sajtótájékoztatót követően beszédet mondanak - egyre fontosabb intézmény, egyre jelentősebbé válik a térségben. Növelni szeretnék a Délkelet-Európából, Nyugat-Balkánról ide érkező diákok számát, az a cél, hogy az intézmény a német nyelvű oktatás fellegvára legyen a régióban - tette hozzá.

Guido Westerwelle kiemelte: az Andrássy egyetem az egyetlen német nyelvű egyetem Németországon kívül, és ez is a két ország barátságát bizonyítja. Közölte: idén ünnepelik a Magyarország és az NSZK közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 40. évfordulóját, a két ország kapcsolatai egyre szorosabbak és sokszínűbbek. A németek hálával gondolnak a magyarokra, akik jelentősen hozzájárultak a német újraegyesítéshez - jegyezte meg.

A német külügyminiszter megemlítette, hogy nemzetközi kérdésekről is tárgyaltak. Szíriával kapcsolatban kiemelte: aki az országban vegyi fegyvert vet be bármely oldalon, súlyos bűncselekményt követ el. Az ENSZ-nek fel kell tárnia a vádakat, tisztáznia kell a helyzetet, Damaszkusznak pedig be kell engednie a világszervezet független megfigyelőit - hangoztatta.

Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×