Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
315.36
bux:
148587.82
2026. augusztus 10. hétfő Lőrinc

Martonyi: Nemzetpolitikai döntés a külképviselet-bővítés

Nemzetpolitikai szempontok vezérelték a kormánynak azt a döntését, hogy hat új külképviseletet nyit a közeljövőben - mondta Martonyi János külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, szerdán.

A Magyar Közlöny keddi számában az jelent meg, hogy hat új külképviseletet nyit a magyar kormány: Eszéken, Krakkóban és Torontóban főkonzulátus, Melbourne-ben, Marosvásárhelyen és Nagyváradon konzuli iroda nyílik.

A tárcavezető kiemelte: elsősorban olyan helyeken nyitnak új képviseletet, ahol jelentős magyar közösségek élnek. A nemzetközi gyakorlat szerint ezek felállításához a fogadó kormány hozzájárulása is szükséges, ezért román kollégájának, Titus Corlateannak már jelezte, hogy kérik Románia hozzájárulását a területükön nyitandó két külképviselethez - közölte a miniszter. Hozzátette, bízik abban, hogy nem lesz semmilyen fennakadás az ügyben.

A múlt pénteken EU-közreműködéssel létrejött szerb-koszovói megállapodásról Martonyi János azt mondta: a megegyezés áttörést jelent, nagy előrelépés, azt sokan történelmi jelentőségűként értékelik. A két ország miniszterelnöke nagyon fontos kérdésekben állapodott meg, amelyek az Észak-Koszovóban élő szerb közösség helyzetét rendezik - emlékeztetett. Megjegyezte: most már csak az a kérdés, hogy miként alkalmazzák a megállapodást a felek.

Úgy vélte, nem meglepő, hogy a megállapodást, amelynek megkötéséhez "jelentős bátorság" kellett mindkét oldalon, sokan kifogásolják, bírálják, tüntetéseket is szerveznek miatta.

Még vannak nyitott kérdések - például az energiaellátásban és a telekommunikációban -, de a legfontosabbakról sikerült megegyezni - közölte. Martonyi János úgy fogalmazott, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a két ország előrelépjen "az európai beilleszkedés folyamatában": Szerbia esetében az Európai Tanács megállapíthatja, hogy a feltételek adottak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, Koszovót illetően pedig tárgyalások kezdődhetnek a társulási és stabilizációs egyezményről. Ezért mindkét ország érdeke, hogy működjön a megegyezés - mutatott rá a miniszter.

Szerbia és Koszovó múlt pénteken állapodott meg a két ország viszonyának rendezéséről az Európai Unió közvetítésével. A kormányfők által kötött megállapodást a szerb kormány és a koszovói parlament is elfogadta hétfőn. A belgrádi parlamentben is ezen a héten szavaznak erről, de jóváhagyása nem kétséges a kormány többsége miatt.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter viszonválasza: „Ezek után mondják, hogy ez Facebook-kormányzás? Egészségükre, és jó étvágyat kívánok!”

Hosszasan ostorozta az előző kormány teljesítményét Paks- és költségvetésihiány-fronton a parlamentben Magyar Péter, amidőn napirend előtti felszólalására válaszoló ellenzéki képviselőknek riposztolt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

A Krímtől Tatárföldig mindent letarolnak az ukrán drónok, új ország készül háborúba - Híreink az orosz-ukrán konfliktusról hétfőn

Az ukrán jelentések szerint a hétvége folyamán a megszállt Krím-félszigettől és Donyecktől kezdve Tatárföldig támadták az orosz energetikai infrastruktúrát. Moszkva a drónokra Odessza elleni légicsapásokkal válaszolt. Mostanra kezd nagyon valószínűvé válni, hogy Észak-Korea több tízezer (Kijev szerint ötvenezer) katonát dobott át Moszkvának, de keringenek hírek arról is, hogy Irán felpörgetheti az oroszoknak nyújtott segítséget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×