A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.

Rövidített formában bekerült az alkotmány szövegébe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai távol maradtak a szavazástól, a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek. A Jobbik-frakció többsége tartózkodott, hárman közülük az LMP-sekhez hasonlóan nemmel voksoltak. Három, korábban jobbikos, jelenleg független képviselő viszont a kormánypártiakkal együtt megszavazta az alkotmánymódosítást.

Mit tartalmaz?

A parlament az alaptörvény módosításával úgy döntött, hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. A rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.

Az alkotmányügyi bizottság indoklásában hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen. A módosítás azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.
Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról.

Az alaptörvényben rögzítette a parlament a hallgatói szerződések lehetőségét. Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.
Az Országgyűlés az alkotmányban rögzítette, hogy a parlament sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.

Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.

Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását szintén egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát.
A parlament az alkotmány módosításával úgy határozott, törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.

Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani. Az Alkotmánybíróság tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.