A magyar miniszterelnök angol nyelvű beszédében azt a kérdést járta körül a körülbelül kétszáz érdeklődő, többségében az egyetem hallgatói és oktatói előtt - akik érkezésekor nagy tapssal fogadták őt az intézmény egyik nagyelőadójában -, hogy kiknek van igazuk, a kritikusoknak, akik fekete bárányként, Európára veszélyes országként írják le Magyarországot vagy azoknak, akik sikertörténetként tekintenek rá.

Orbán Viktor elmondta, hogy 2010-ben Magyarország még a görögöknél is rosszabb helyzetben volt, magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatási és versenyképességi mutatókkal. A Fidesz-KDNP azonban kétharmados felhatalmazást kapott az abban az évben tartott parlamenti választásokon, és eldöntötték, hogy jelentős változásokat hajtanak végre - magyarázta.

Ezért a méltányos tehermegosztás jegyében bevezették a bankadót és a multinacionális cégeket terhelő különadókat, hozzáláttak a középosztály megerősítéséhez, és úgy határoztak: nem elegendőek a strukturális reformok, az ország teljes megújítására van szükség. Ennek jegyében új alaptörvényt, új büntető és polgári törvénykönyvet alkottak, valamint újraszabályozták a munkajogot - folytatta.

Az eddigi eredmények szerinte a jelenlegi kabinetet igazolják, hiszen csökken az államadósság, három százalék alatt van a költségvetési hiány, javul a foglalkoztatási ráta. A legfontosabb gazdasági mutatók közül egyedül a növekedéssel van probléma - jegyezte meg.

A miniszterelnök úgy látja, Magyarország fekete bárányként való feltüntetése mögött - a különadók kivetéséből fakadó - érdekviták állnak, valamint egy olyan ideológiai konfliktus, amely abból fakad, hogy míg az európai liberális főáram szerint a vallás, a nemzet és a család a múlthoz tartozó fogalmak, addig a magyar kormány álláspontja az, hogy mindez igenis a jövőhöz tartozik. Orbán Viktor ezen szavait nagy taps fogadta.

Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a sikeres európai országok közé tartozzon - amelyek csökkentik államadósságukat, növelik versenyképességüket, és fenntartják a politikai stabilitást -, vagyis "jó esélyünk van arra, hogy egy európai sikertörténet lehessünk" - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szavai zárásaként köszönetet mondott azoknak a lengyeleknek, akik az elmúlt években a Magyarországot érő támadások közepette is támogatták Budapestet.

Előadása végén a hallgatóság több kérdést is intézett a miniszterelnökhöz. Az egyik hallgató Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter jegybankelnökké kinevezéséről és a központi bank függetlenségéről érdeklődött. Válaszában Orbán Viktor kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét törvény garantálja. Mint mondta, a jelöléskor azt a kérdést tette fel, hogy milyen lehet a jó vezető a jegybankban, és úgy vélte, egy olyan kormányzati szereplő lehet ez az ember, aki képes volt három százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt, és mérsékelni az államadósságot. Márpedig az elmúlt évek gazdasági miniszterei közül egyedül Matolcsy György volt képes erre - tette hozzá.

Erős közép-európai együttműködést kell kiépíteni egyebek mellett a biztonságpolitikában és a kereskedelemben - mondta egy másik, a lengyel-magyar kapcsolatot firtató felvetésre. Jelezte, az alapok adottak a szoros együttműködéshez.

A körülbelül egyórás rendezvény moderátora Igor Janke lengyel újságíró, Magyarországgal foglalkozó politikai kommentátor volt, aki tavaly könyvet írt Orbán Viktorról. A szerző a kötetet korábban személyes, szubjektív elbeszélésnek nevezte, amelyben a magyar miniszterelnök életútjának és politikai karrierjének a lengyelek számára érdekes mozzanatait mutatja be. Egy tavaly novemberi lengyel rádiós beszélgetésben Janke azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök lenyűgözi. Azt azonban leszögezte: nem minden döntésével ért egyet, és ezt könyvében is érzékelteti.

A magyar kormányfő által vezetett delegáció - amelynek tagja mások mellett Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára - a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökeinek csúcstalálkozójára érkezett a lengyel fővárosba. A V4-ek délután kezdődő tárgyalásaihoz csatlakozik majd Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő is, és áttekintik az Európai Unió előtt álló megoldandó feladatokat.