További költségvetési erőfeszítésekre kéri Magyarországot az Európai Bizottság, hogy jövőre - az egyszeri intézkedések kivezetése ellenére is - az uniós küszöbként meghatározott 3 százalék alatt maradjon az államháztartási hiány. Ez olvasható a Magyarország ellen túlzott deficit miatt folyó eljárás következő lépésének ajánlástervezetében. Az Európai Bizottság a dokumentumot az uniós tagországok pénzügyminiszterei elé terjeszti elfogadásra, várhatóan március 13-án. A tervezet szerint Magyarországnak a jóváhagyástól számítva fél éve lesz arra, hogy újabb intézkedéseket fogadjon el.

Magyarország szövetségesének nevezte a német ipart a kormányfő. Orbán Viktor Kecskeméten, a Knorr-Bremse haszongépjármű üzletágának beruházását bejelentő rendezvényen úgy fogalmazott: Berlin nem a magyar piacot akarja megszerezni, hanem szüksége van a magyar munkára. A miniszterelnök szerint a kecskeméti beruházás is fontos, mert azt jelenti: Magyarország távolodik a válságzónától. A német vállalatcsoporthoz tartozó Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. több mint 5 milliárd forintos beruházással egy korszerű gyártóépületet és fejlesztőlabort épít zöldmezős beruházásként, 22 ezer négyzetméter alapterületen.

Százmilliárd forintos európai uniós fejlesztési program indul ebben a hónapban a felsőoktatási intézmények számára - jelentette be a nemzeti erőforrás miniszter. Réthelyi Miklós közölte: a fő cél az egyetemek és főiskolák oktatási minőségének növelése, továbbá a hallgatói és az oktatói kiválóság kiemelt támogatása. Hozzátette: a projektek keretében olyan programokat szeretnének támogatni, amelyek egyaránt tartalmazzák az oktatáspolitika és az intézmények elképzeléseit.

Közműadó is szerepel a BKV finanszírozási helyzetének megoldására kidolgozott javaslatcsomagban. A Századvég Gazdaságkutató és a Budapesti Közlekedési Központ által összeállított koncepció a közműadóból 15 milliárd forintos bevételre számít. Az Origo értesülése szerint adót vetnének ki azokra a cégekre, amelyek telkei alatt gáz-, áram-, távhő- és egyéb vezetékek futnak. Az Index közben azt írta: az adót azok a cégek fizetnék, amelyeknek közmű- vagy kábelvezetékei, -alagútjai a fővárosi földben futnak. A csomagnak része lenne a dugódíj 2013-as bevezetése és a BKV-jegyek áfájának csökkentése is. Ez utóbbit a Nemzetgazdasági Minisztérium ellenzi, mert jelentős bevételkiesést jelentene a központi költségvetésnek, a dugódíj 2013-as bevezetését pedig a főváros tartja irreálisnak a technikai feltételek hiánya miatt.

Tavaly 1,7 százalékkal nőtt a GDP, de a gazdaság 2011. évi teljesítménye még így is 4 százalékkal elmaradt a 2008-as szinttől. A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint a tavalyi bővülés főként az exportra termelő iparnak, illetve a mezőgazdaságnak köszönhető.

A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka szerint Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor megtagadta Sólyom László magyar köztársasági elnöknek a területére történő belépését. Yves Bot közleményében úgy fogalmazott: az államfők utazásai a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amelyet a nemzetközi jog szabályoz, és abban nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül. A főtanácsnoki indítvány nem kötelező iránymutatás az Európai Bíróságnak. --A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium továbbra is úgy véli, hogy a történteket az uniós jog alapján kell megítélni. A tárca közölte: bíznak abban, hogy az Európai Bíróság a magyar álláspontot fogadja majd el.

Ausztriában elfogadta az adó- és takarékossági csomagot a kormány. Az intézkedések célja, hogy 2016-ra megszűnjön a költségvetési hiány. A csomag egyik központi eleme, hogy szigorítják az előrehozott és korkedvezményes nyugdíjazás feltételeit. 2012-től két évre befagyasztják a köztisztviselők bérét, emellett 2013-ban és a rákövetkező évben a nyugdíjakat nem az infláció teljes mértékével, csak annak egy részével emelik. A parlamenti végszavazást a törvényhozás alsó- illetve felsőházában a hónap végére tervezik.

Az egészségtelen élelmiszereket terhelő különadó bevezetését javasolja az ENSZ. A világszervezet táplálkozásügyi különmegbízottja jelentésében hangsúlyozta: az élelmiszertermelés globális rendszere a szegényeknek kevés, a gazdagoknak pedig egészségtelen élelmet biztosít. Olivier de Schutter átalakítaná az ösztönzőrendszert; különadót vetne ki a magas cukor- só- vagy zsírtartalmú termékre, a friss zöldség és gyümölcs fogyasztását pedig a jelenleginél nagyobb mértékben támogatná.