Az LMP-s Osztolykán Ágnes kiállt pártja népszavazási kezdeményezése mellett és támadta Hoffmann Rózsát a várható pedagógus-elbocsátások miatt. A párt azt szeretné a népszavazással elérni, hogy a tankötelezettség korhatára 18 év maradjon, a munkahelyi próbaidő maximum száz nap legyen, a szabadság kétharmadának kivételéről a munkavállaló döntsön, az álláskeresési járadékot pedig 260 napon keresztül folyósítsák.

Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár úgy vélte, hogy ha a népszavazást megtartják, és az sikeres lesz, akkor legalább tiszta képet kaphatunk arról, hogyan viszonyul a magyar lakosság az oktatási kérdésekhez, ismeretei szerint azonban a választók többsége támogatja a kormánypártok elképzeléseit.

Az Osztolykán Ágnes által említett, nemrég a sajtóban megjelent hatástanulmányról - amely szerint a tankötelezettség korhatárának 16 évre való leszállítása szakképzetlen fiatalok tízezreinek megjelenésével és több ezer pedagógus elbocsátásával járhat -, Hoffmann Rózsa azt mondta: nem hazudott, a hatástanulmány pedig már az őszi ülésszakban téma volt.

Az MSZP-s Harangozó Tamás a csütörtöki nőnap apropóján úgy vélte, hogy tartalmi értelemben továbbra sem valósult meg a nemek közti jogegyenlőség, a kormánypártok gazdaságpolitikája pedig erősíti a nők kiszorulását a munkaerőpiacról.

Soltész Miklós államtitkár viszont a három éves gyes visszaállításával, a nők 40 éves munkaviszonyt követő nyugdíjba-vonulási lehetőségével és a táboroztatási, nyaraltatási lehetőségek megteremtésével érvelt a kormány eddigi intézkedései közül.

Szávay István a Jobbik képviselője szerint a külügy arculcsapása volt, hogy Románia megakasztotta a szerb uniós csatlakozást a Szerbiában élő romániai kisebbség érdekében, majd három nappal később Szerbia mindent nagyon készségesen megtett a probléma kezeléséért, Magyarország ugyanis nem élt hasonlóan a kínálkozó érdekérvényesítési lehetőséggel.

Fónagy János államtitkár azonban úgy vélte, hogy a vajdasági magyarok kollektív bűnössége elleni fellépés során a magyar kormány sikeresen lépett fel, a magyaroknak pedig nem volt szükségük olyan kétségbeesett nyomásgyakorlásra, amelyet Románia alkalmazott.

A fideszes Turi-Kovács Béla a magyar termőföld felvásárlása ellen emelt szót, és bejelentette, hogy a kisgazdák hamarosan mozgalmat indítanak a magyar föld védelmére. Hangsúlyozta: ha most nem teremtjük meg a törvényeket, hogy a magyar föld magyar kézben maradjon, akkor ezt többet nem tehetjük meg.