A kollektív szerződés felülvizsgálatának időszerűségéről Tarlós István egy más témában tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva beszélt, miután a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent: közpénzből csaknem tízmilliárd forintot fizetnek pluszjuttatásként a dolgozóknak.

Mint mondta, a kormány az előzetes ígéretekkel ellentétben nem tudta átvállalni a BKV egyik idén lejáró, 5 milliárdos hitelének kifizetését, ezért ezt a fővárosnak kellett megtennie, de ez a BKV-t - mint mondta - nagyon rossz helyzetbe hozta.

Kitért arra is, hogy a gazdasági helyzet miatt "türelemmel, és visszafogottan kezeli" a kormánynak a BKV hitelállományával, illetve finanszírozásával kapcsolatos szándékait, és együtt dolgoznak olyan finanszírozási változaton, amely a kormány részéről nem igényel újabb forrásokat, mégis életben tarthatja a BKV-t. Ennek keretében a BKV költségvetését is vizsgálják, de hangsúlyozta, hogy tarifaemelésben nem gondolkodnak.

Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének alelnöke az MTI-nek a hírre úgy reagált: lehet vizsgálni a kollektív szerződést, de téved, aki azt gondolja, hogy annak módosításával vagy felmondásával a BKV finanszírozási problémái megoldódnának.

A dolgozók gondoskodnak arról, hogy a BKV szolgáltatást nyújtson, ezért a munkavállalók is értetlenül állnak az előtt, hogy "ők lettek a célpont" - mondta a szakszervezeti vezető.
Hozzátette, a korábbi városvezetés soha nem fizette ki a BKV teljesítményének egy részét, emiatt a hitelállomány kamatterhei is problémát jelentenek. Ezért jutott a BKV abba a helyzetbe, amelyben most van - mondta.

Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke az MTI-nek nyilatkozva hangulatkeltésnek nevezte Tarlós István nyilatkozatát. Mint mondta, "próbálják előkészíteni a talajt" arra, hogy a kollektív szerződést felmondják, és a közvéleményt a dolgozók ellen hangolják. Ez azért van, mert a döntéshozók nem akarják megoldani a BKV problémáit. A szakszervezeti vezető ezt felháborítónak nevezte.

Közölte továbbá: hazugság, hogy mintegy tízmilliárd szerepel pluszjuttatásként a kollektív szerződésben, a hatályban lévő munka törvénykönyvéhez képest is összesen 2-3 milliárddal kapnak a dolgozók több juttatást. A munkavállalók viszont ebből is egyik napról a másikra élnek, nem tudnak megtakarítani. A jellemző átlagkereset nettó 140 ezer forint, ebből már nem lehet elvenni - hangsúlyozta Gulyás Attila.

Mint mondta, kíváncsian várja, hogy melyek azok a vitatható részek, amelyeket felülvizsgálnának. Hozzátette: a korábbi végkielégítési botrányok miatt még a végkielégítések mértékét is korlátozták az új kollektív szerződésben.