Gyurcsány Ferenc szerint a szocialista párton belül tartott pártszavazás azt mutatja, az MSZP tagsága mélyebb és gyorsabb átalakulást szeretne.

A volt kormányfő erről kérdésre válaszolva beszélt csütörtökön, más témában tartott sajtótájékoztatóján. Gyurcsány Ferenc nagy politikai és erkölcsi sikerként értékelte a Demokratikus Koalíció Platform által kezdeményezett pártszavazást, amelyen szerinte, minden bizonnyal több, mint kilenc ezren vettek részt, az igenek aránya pedig hétezer felett lesz.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, a pártszavazás alakulása a legvérmesebb reményeiket is meghaladta. "Ha tetszik, ez a szocialisták belső fülkeforradalma" - fogalmazott. A politikus úgy vélte, ennek üzenete, hogy a párt változást akar, és ezen a párszavazás pártjogi eredménye sem változtat, vagyis az, hogy az igenek száma eléri-e a párttagok létszámának 25 százalékát. "A pártszavazás azt üzeni a párt vezetésének, hogy mélyebb és gyorsabb átalakulás kell" - húzta alá.

Emlékeztetett: az által vezetett Demokratikus Koalíció a politikailag aktív párttagok többségét szerette volna voksolásra bírni, ez a kör pedig a teljes tagság egyharmadából, 8-11 ezer főből állhat.

Gyurcsány Ferenc további kérdésre válaszolva azt mondta, a "politikailag belátható jövőben" politikus szeretne maradni, de a jelenlegi MSZP-nek már nem kíván elnöke lenni. Kiemelte: a demokratikus ellenzék megszervezésére törekszik úgy, hogy annak láttán 2014-ben a mostani kormánytöbbségnek "beleremegjen a lába". Egy másik reakciójában ugyanakkor úgy vélekedett, valószínűleg már nem lesz miniszterelnök.

A pártszavazás eredményességéhez az szükséges, hogy a 32 ezer regisztrált párttag több mint negyede, vagyis nyolcezer párttag azonosan válaszoljon a kérdésekre.

A múlt szerdán kezdődött pártszavazáson az MSZP tagjai arról dönthettek, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket. Véleményt mondhattak arról, hogy az országos elnökség tagjainak, a megyei, választókerületi és helyi vezetőknek, valamint a választmány tisztségviselőinek is kötelező legyen-e a az országgyűlési képviselők jövedelem- és vagyonnyilatkozatával megegyező tartalmú bevallást tenni, s azzal kapcsolatban a párt országos etikai és egyeztető bizottsága ellenőrzést folytathasson-e. Szintén a voksolás tárgya volt, hogy biztosítson-e az MSZP a törvényi előírásoknál szélesebb nyilvánosságot a gazdálkodásáról. A tagság arról is határozhatott, egyetért-e vele, hogy az MSZP-ben országos és megyei szinten csak egy választott párttisztséget tölthessen be valaki.

Egyketted az elnökségi teljesítményre

A volt kormányfő az MSZP Táncsics Alapítványa kuratóriumi elnökeként ismertette a sajtó számára az alapítvány "A körön kívül. A magyar uniós elnökség mérlege" című kiadványát.

Gyurcsány Ferenc azt mondta, az európai polgárok szempontjából a kabinet háromnegyedes iskolai osztályzatot érdemel, hiszen a "jó néhány siker mellett nem kevés számú probléma" jellemezte elmúlt hat hónapos munkáját. A magyar választók szempontjából azonban nem lehet egykettednél jobb osztályzatot adni az elnökségnek, mivel Magyarország gyengébb lett a félév végére; érdekérvényesítő képessége, barátainak száma és szövetségeseinek együttműködési hajlandósága is csökkent - fűzte hozzá.

Kiemelte: az elmúlt hat hónapban "hihetetlen módon" romlott Magyarország nemzetközi megítélése, amely az elmúlt huszonegy évben nem volt annyira ellentmondásos, többségében negatív, mint most. Mint mondta, az ország kevesebb kritikával is megúszhatta volna ezt az időszakot, ha a kormány "érték- és útválasztását megmutató döntések", például a médiatörvény, vagy az új alkotmány elfogadása nem ekkor történik.

A politikus szerint a magyar EU-elnökség emellett rombolta az "egyébként sem a legjobb bőrben lévő" európai együttműködés hitét és kultúráját. Hozzátette: a miniszterelnök soros elnökként nem demokratikus központként mutatta be Brüsszelt és sokkal inkább kételyeit, mintsem reményeit fogalmazta meg az Európai Unió és Magyarország kapcsolatáról.

Gyurcsány Ferenc szerint ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy épített is a magyar EU-elnökség; meglátása alapján ilyen volt a mintegy ezerfős szakmai apparátus munkája is. A három legnagyobb siker közé a Duna- és a roma-stratégia elfogadását, valamint a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását sorolta.