A helyzet érzékeltetésére Szarvas Ferenc elmondta, hogy jelenleg éves szinten 15 milliárd forintot jelent az adósság kamatterhe, ami a működési költséget terheli.

Szarvas Ferenc szerint ahhoz, hogy a MÁV pénzügyi helyzetét rendezni lehessen, az egyensúly megvalósításához az adósságkonszolidáción túl hatékonyságnövelésre, működésiköltség-csökkentésre, szervezeti átalakításra, további források bevonására, ezzel összefüggésben pedig a már kidolgozott fejlesztési tervek rögzítésére is szükség van.

Az elnök-vezérigazgató kifejtette, az adósságkonszolidáció lehetővé tenné, hogy a vasúttársaság az EU-források bevonásán túl a pénzpiacról is finanszírozza fejlesztéseit. A jelenlegi mintegy 300 milliárd forint adósságból körülbelül 120 milliárd forint a működési költségek fedezéséhez köthető, a többségét eszközök beszerzéséhez felvett hitelek teszik ki.

Szarvas Ferenc elmondta azt is, hogy várhatóan heteken belül dönt a kormány a közösségi közlekedési koncepcióról, amelyhez a MÁV az elkészült stratégiai munkatervét majd alakítani tudja. Ennek része majd egy olyan szervezeti átalakítás, amely az értéklánc egyes részérdekeit csoportszinten egységesíti, és szükséges ahhoz, hogy 2011. december 31-éig létrejöjjön a nemzeti közlekedési holding.

Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a vasúttársaságnál fejlesztések szükségek ahhoz, hogy felzárkózzon az európai színvonalhoz, a pályafelújítások mellett jelentősen javítani kell az eszközállományt is, hogy az utasok számára vonzóvá tegyék a vasutat. Tervezik egyebek mellett 70 elővárosi és 18 IC-motorvonat beszerzését, továbbá 50 harmadik generációs IC-vonat felújítását.

A pályafelújítások és a járművásárlások forrásai között említette az elnök-vezérigazgató az uniós lehetőségeket, valamint a pénzpiacon megszerezhető, állami garancia nélkül felvehető hiteleket, amelyeket az adósság konszolidálása után már könnyebben, kedvezőbb feltételek mellett meg lehet szerezni a pénzpiacról.