A választási kampány 2010. október 2-án 24 óráig tart. A korábbi szabályozástól eltérően már csak a szavazás napján van kampánycsend, így a választókat csak október 3-án 0 órától este hét óráig tilos győzködni a saját jelöltünk alkalmasságáról, és az ellenfél alkalmatlanságáról.

A választópolgár a kopogtatócédulából tudhatja meg a szavazóköre címét. A kopogtatócédula tehát nem az ajánlószelvény, amit a jelöltnek adott oda, hanem a másik papír, amelyen a névjegyzékbe való felvételről értesítették. A szavazókörök október harmadikán reggel hat órától este hét óráig tartanak nyitva, feltéve, ha a választási bizottság nem hosszabbítja meg a voksolás időtartamát. A választópolgár a szavazókörben érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel, vagy jogosítvánnyal igazolja magát, aláírja a névjegyzéket, és megkapja a lepecsételt szavazólapokat a borítékkal. Az x-en vagy a kereszten kívül minden más jel, valamint az üresen bedobott szavazólap is érvénytelennek számít. A borítékot nem kötelező felhasználni.

Aki nem a lakóhelyén akar szavazni, annak október elsején délután négy óráig igazolást kell kérnie a lakóhelye szerinti jegyzőtől és azt kell felmutatnia a szavazóköri bizottságnak. A mozgásukban korlátozott választópolgárok írásban kérhetnek mozgóurnát a szavazás előtt a helyi választási irodától, október harmadikán azonban már csak attól a szavazóköri bizottságtól igényelhetnek ilyet, amelyhez tartoznak. A hajléktalanok településszintű lakcímet igényelhetnek a választáshoz és egy előre kijelölt szavazókörbe mehetnek voksolni.

Három szavazólapot kapnak azok, akik 10 ezer főnél kisebb lélekszámú településen laknak. Õk polgármestert, valamit települési és megyei közgyűlési tagokat választanak. A 10 ezernél több lakosú nem megyei jogú városok választópolgárai is a polgármester, valamint a képviselő-testület és a megyei közgyűlés tagjainak személyéről döntenek, ám ők már csak egy közgyűlési politikust jelölhetnek be. A megyei jogú városokban élőknek a legegyszerűbb a dolguk, ők egy-egy szavazólapon voksolnak a polgármesterre és a helyi képviselő-jelöltre. A budapestiek kapják a legtöbb szavazólapot; négyet. Egyet a kerületi polgármester, egyet a kerületi képviselő-jelölt, egyet a fővárosi listás képviselő, egyet pedig a főpolgármester megválasztására.

Október harmadikán 406 jelölőszervezet 68.430 jelöltjéből választhatunk. Az önkormányzati választás egyfordulós, nincs érvényességi és eredményességi küszöb. Tehát az győz, aki a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül a választáson megjelentek számától.

Vasárnap rendezik meg a kisebbségi választást is annak 228.084 választópolgárnak, akiket idén július 15-ig felvettek a névjegyzékbe és erről értesítést kaptak. A többségük, 133.514 ember a cigány kisebbséghez tartozik, legalábbis a névjegyzék szerint. Õk kizárólag az állandó lakóhelyükön szavazhatnak, de ugyanolyan feltételekkel és módszerrel, mint az önkormányzati voksolás résztvevői.

A választások hivatalos eredményét néhány nappal később hirdetik ki. A választási plakátokat legkésőbb november másodikán el kell távolítani az utcákról.