Napos, csapadékmentes idő várható a nemzeti ünnepen
Napos, csapadékmentes idő várható az október 23-ai nemzeti ünnepen – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán csütörtökön.
Október 23-i és hétvégi műsorok az InfoRádióban – Arénák
A hétvégén az InfoRádióban hallható lesz mások mellett Grosics Gyula, Romsics Ignác, Cseh Gergő Bendegúz, Oroszi Beatrix, Baán László, Demkó Attila, Csizmazia Gábor, Pallai Péter és Sárközi Mátyás.
Ezek a külföldi állami vezetők érkeznek Magyarországra a forradalom 70. évfordulójára – itt a lista
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett többnyire házelnökök, miniszterelnök-helyettesek, miniszterek és államtitkárok fogadták el Magyar Péter meghívását az október 23-i ünnepségre, de érkezik államfő is.
A műegyetemisták 16 pontjával kezdődött – 70 éve történt a forradalom
Hetven éve, 1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe.
Romsics Ignác: az 1956-os forradalom sokszínűségében az egységet a függetlenség és a szabadság vágya adta
Az 1956-os forradalom emlékezetéről, a szovjetek és az amerikaiak szerepéről, a felkelők céljairól, a harcok lehetséges kimeneteléről, majd a kádári megtorlásról és konszolidációról beszélt Romsics Ignác történész, akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában.
1956 70 éve – az ünnepnap programjai
Körülbelül 40 delegáció érkezik külföldről, hogy részt vegyen a parlament díszülésén. Magyar Péter miniszterelnök délután, a Fidesz rendezvényét nagyjából követően szólal fel a Kossuth téren.
Kifejezetten alacsony volt a Duna vízállása 70 évvel ezelőtt
1956. október 23-án, a Molotov (ma Vigadó) téri vízmérce reggel 220 centimétert mutatott, ennél alacsonyabb vízállás csak 20 napon fordult elő abban az évben. A 70. évforduló reggelén a folyó vízállása több mint két méterrel alacsonyabb volt, 12 centiméter – mutatják az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai.
Csendes, az átlagosnál melegebb volt az idő 1956. október 23-án
Egy anticiklon határozta meg 1956. október 23-ának időjárását: bár többfelé párásan indult a reggel, napközben jellemzően száraz, az átlagosnál melegebb volt az idő az országban, Budapesten pedig kifejezetten sokat sütött a nap –- derül ki a HungaroMet Zrt. összeállításából.
Az InfoRádióban Romsics Ignác történészt egyebek mellett arról is kérdeztük, mi lett volna, ha például nincs ilyen szép idő 1956-ban, hanem október 23-án mondjuk esett volna az eső. Az interjút itt lehet elolvasni, megnézni.
Karácsony Gergely: 1956 erkölcsi mérce
1956 erkölcsi mérce, és most, az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján lehetőség van arra, hogy a nemzet végre megbékéljen önmagával – mondta Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a Facebook-oldalára feltöltött videójában. Szerinte a forradalom legutóbbi kerek évfordulói ennek az erkölcsi mércének nem tudtak megfelelni. Az ötvenedik évforduló 2006-ban a „hazugság beismerésének és az utcai erőszaknak esett áldozatul”, és a hatvanadikra „szintén rátelepedett a hazugság köde, hiszen az előző kormány azt az ünnepet is az Európa-ellenes uszításra használta, megcsúfolva '56 örökségét” – fogalmazott.
A főpolgármester kiemelte: a hetvenedik évfordulón szükség is és lehetőség is van arra, hogy másképp ünnepeljünk és másképpen emlékezzünk, „valahogy úgy, ahogy sok évvel ezelőtt” Sólyom László néhai államfő igényelte; '56 megünneplésének az akkori felszabadulást, annak elemi és tiszta örömét kell megörökítenie. „Felszabadulás és öröm, miért ne próbálhatnánk ezt meg a hetvenedik évfordulón, idén október 23-án” – vetette fel.
Karácsony Gergely azt mondta: idén október 23-tól minden budapesti hídon a lyukas zászló lobog majd azért, hogy „egyszer végre beteljesüljön a Göncz Árpád által megfogalmazott óhaj, hogy a magyar társadalom a nemzeti függetlenség és a polgári szabadság '56-os lobogója alatt megbékél önmagával”.
„Nagyon szeretném hinni, hogy hetven évvel 1956, az emberi méltóság forradalma után nemcsak ideje van, de lehetősége is annak, hogy ez a nemzet végre tényleg megbékéljen önmagával” – zárta videóját a főpolgármester.
Koszorúzás és zászlófelvonás
Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter péntek reggel az Új köztemető 301-es parcellájánál koszorúzott, ahol a forradalom kivégzett áldozatainak többségét újratemették 1989-ben. A két politikus Nagy Imre miniszterelnök és társai, továbbá a forradalom mártírjainak és áldozatainak sírjánál hajtott fejet és helyezte el a kegyelet virágait.
Magyar Péter közölte: a szabadságharc 13 napja megrengette a világot, és „örökre beírta a szabadságot szerető emberek szívébe Magyarország nevét”.
„Nagyon megindító és nagyon fontos nap a mai, az egész világ velünk ünnepel” – hangsúlyozta Magyar Péter, arra biztatva mindenkit, hogy vegyen részt az ünnepi programokon, megemlékezéseken. Elmondta azt is, hogy több mint 200 ezer ember hagyta el a hazáját '56-ban, és sok forradalmár leszármazottja él szerte a világban.
Ezután a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonással folytatódott az október 23-i állami ünnepségek sora.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten, az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
A zászlót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar, a nemzeti lovas díszegység, valamint a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred és a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály.
Az ünnepségen a kormány, állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testületek képviselői valamint meghívott vendégek is részt vettek. A téren többen végignézték a zászlófelvonást.
Az esemény itt nézhető meg:
Különleges izgalmakat tár fel Illyés Gyula 1956-os jegyzettömbje
Illyés Gyula 1956-os naplójának részletein és az események történelmi hátterét bemutató magyarázatokon keresztül idézi fel a forradalom 13 napját a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kamarakiállítása, amely csütörtökön nyílt meg a forradalom 70. évfordulója alkalmából.
Ingyen kapunk október 23-án egy szeletet Puskás Ferenc és az Aranycsapat történetéből
Október 23-án, pénteken a nemzeti ünnep alkalmából ingyenes lesz a belépés a Puskás Múzeumba.
A tűzoltók is emlékeznek
Mint a katasztrófavédelem Facebook-bejegyzéséből kiderül, 1956. október 23. és november 10. között a fővárosban csaknem kétszázötven alkalommal vonultak a tűzoltók: egyebek mellett a Magyar Nemzeti Múzeumnál, az Országos Levéltárnál és a Bókay János Gyermekklinikánál oltottak tüzet. Ez utóbbi találatot kapott, a gyerekeket az ablakokon keresztül, létrák segítségével menekítették.
A tűzoltók sokszor golyózápor közepette dolgoztak: a fecskendőket nemzeti színű, szovjet és fehér zászlóval látták el annak érdekében, hogy a harcoló erők ne lőjenek rájuk. Munkájukat a szovjet csapatok azzal is nehezítették, hogy többször átkutatták a szereket fegyvereket keresve, vagy páncélosaik lánctalpaival tönkretették a tömlőket.
Elkezdődött Zászlómenet
A gyülekezés közben felhangzott a Himnusz, ezzel kezdődött a Zászlómenet, amely a Fidesz október 23-i rendezvényére tart majd, a Bem térre a Műegyetem elől. Kisebb feszültségek, kiabálás volt a tömegben
Elindult a Zászlómenet
A főszervező Szilágyi Ákos is beszédet mondott a Műegyetem előtt, majd elindult a menet a Bem térre az 1848 méter hosszú nemzeti zászlóval. Ennek elejét betyárruhások, Bayer Zsolt és Huth Gergely fogják. A fő zászlóvivő Palotai Attila betyár. A menet előtt egy huszáregyenruhás férfi halad. A menetben hátrébb többen is magyar zászlót lobogtatnak.
A Szabadság hídnál jár a menet eleje
A vége még a Műegyetem rakpartnál van. Induláskor kicsit nehezen tudták kitekerni a felcsavart hatalmas zászlót.
A DK koszorúzott
Október 23-a alkalmából a párt elnöksége, tagjai és szimpatizánsai közösen helyezték el az emlékezés és a tisztelet koszorúit az ’56-os emlékműnél. A megemlékezésen Varju László, a Demokratikus Koalíció elnöke mondott ünnepi beszédet.
Így nyúlik el a hosszú zászló a budai rakparton
A menet eleje a Lánchídnál jár. Látványos, ahogy a zászló és a résztvevők tömege végighúzódik a Duna partján.
1956 – fényképes emlékpontokat állítottak több helyen Budapesten
Emlékpontokat, korabeli fényképpel ellátott sztéléket állítottak Budapest több pontján, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc idején köztéri sírok voltak. A fővárosi önkormányzat és partnerei ezzel emlékeznek a hetven évvel ezelőtti események ismeretlen áldozataira.
Egymás után érkeznek a külföldi delegációk Budapestre, Forsthoffer Ágnes ajándékot kapott – képek
Magyar Péter miniszterelnök állami vezetőket, Forsthoffer Ágnes házelnök külföldi kollégáit fogadta az Országházban.
Orbán Viktor: dicsőség a hősöknek!
Ezzel a kísérőmondattal osztott meg egy 1956-os felvételeket tartalmazó videót a volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke a Facebookon.
Megemlékezés Moszkvában
Magyarország Moszkvai Nagykövetsége ünnepi fogadás keretében emlékezett meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról pénteken – írta a 24.hu a követség Facebook-oldala alapján. A rendezvényen – ahol a magyar lobogók mellett európai uniós zászlókat is felállítottak – Gergics Gábor ideiglenes ügyvivő mondott beszédet, kiemelve: 1956 hősei megmutatták a világnak, hogy bátorsággal meg lehet változtatni a történelem menetét, és ezzel utat nyitottak afelé, hogy ma egy szabad, független, demokratikus Magyarország létezzen. Hangsúlyozta, hogy a magyarok a forradalom idején Európát választották. „A magyar embereknek mindig is európai identitásuk volt. A szívünk, a gondolataink, sőt még az álmaink is európaiak” – fogalmazott az ügyvivő.
A Zászlómenet végén egy székely zászló látható
A Margit híd felé közeledik a menet végcélja, a Bem tér felé haladva, ahol a Fidesz 1956-os megemlékezése fog kezdődni. Az 1848 méteres magyar zászló után egy 400 méteres székely zászló következik, a menet vége körülbelül fél egykor indult el a zászló végével a Műegyetem elől, most a Lánchídnál járnak.
Ursula von der Leyen: a magyarok azért harcoltak, ami ma Európa alapját jelenti
Az Európai Bizottság elnöke megtiszteltetésnek tartja, hogy részt vehet az 1956-os forradalom budapesti megemlékezésein.
Erdő Péter: 1956. október 23-a a szívünkben van
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek gyermekkori emlékeit felidézve beszélt az 1956-os forradalomról a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kiemelve, hogy sokan voltak Európában, akik "egyetértettek velünk", és azt szerették volna, ha mi is csatlakozunk Európához.
Szobordöntés a Városháza Parkban
Az esti fővárosi rendezvényre invitálta a budapestieket Karácsony Gergely főpolgármester egy videóval.
Már hajtogatják a zászlót
A Zászlómenet eleje már a Bem téren van, ahol elkezdték összehajtani az 1848 méter hosszú zászlót. A Fidesz programjában csúszás van, de bevárják a beszédekkel a menet résztvevőit.
Baka András: a forradalom nagyságát adta az is, ahogyan a magyarok egymás felé fordultak
Külföldi politikusok részvételével megkezdődött a Parlament ünnepi ülése az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából. Felszólalt a köztársasági elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke is.
Már a székely zászlót hajtogatják a Bem térnél
Lassan megérkezik a Zászlómenet vége a Fidesz rendezvényének helyszínére.
Megérkezett a Zászlómenet vége is a Bem térre
Várhatóan perceken belül elkezdődik a Fidesz megemlékezése, melyen beszédet mond Áder János volt köztársasági elnök, Schmidt Mária történész és Bóka János frakcióvezető.
Bóka János a Fidesz megemlékezésén: kutya nehéz, küzdelmes évek állnak előttünk
A Zászlómenet utolsó résztvevőinek megérkezése után elkezdődtek a beszédek a Fidesz Bem téri megemlékezésén. Felszólalt Áder János volt köztársasági elnök, Bóka János frakcióvezető, Schmidt Mária történész. A színpadon Hankó Balázs levelét felesége olvasta fel.
A Niagara-vízesés és az Eiffel-torony is magyar nemzeti színekben tiszteleg 1956 előtt
Számos rendezvénnyel emlékeztek meg Magyarország külképviseletei az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról – közölte a Külügyminisztérium pénteken az MTI-vel.
Ahogy véget ért a Fidesz-KDNP-megemlékezés a Bem téren, elkezdődött az ünnepség a Kossuth téren
Márai Sándor: Mennyből az angyal című verse hangzott el először. A programnak része lesz a Gripenek ünnepi díszelgő áthúzása, illetve beszédet mond várhatóan 16 órától Magyar Péter kormányfő.
Vége a Kossuth téri ünnepi műsornak
Magyar Péter beszéde után, körülbelül öt órakor véget ért a színpadi műsor, a résztvevők lassan távozni kezdtek a térről.
A Szabadságvágy villamosa a Deák térnél
Október 23.: nemzeti ellenállási köröket hoz létre a Mi Hazánk
Nemzeti ellenállást hirdetett a Mi Hazánk Mozgalom október 23-i megemlékezésén Toroczkai László, az ellenzéki párt elnöke, országgyűlési frakciójának vezetője.
Volodimir Zelenszkij is üzent október 23-a alkalmából a magyaroknak
Az ukrán elnök szerint 1956 tanulsága az, hogy amikor az emberek bátorságot és szabadságszeretetet tanúsítanak, érdemes őket támogatni.
Magyar Péter: a művészek sem haboztak szerepet vállalni a forradalomban
Az 1956-os forradalomban szerepet vállaló művészeket méltatta a miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából az Operaházban tartott ünnepi gálaesten pénteken. Magyar Péter kiemelte, Sinkovits Imre, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Illyés Gyula, Tamási Áron, Mensáros László és megannyi író, színész, zenész, énekes, festő „egy percig sem haboztak”, amikor a hazájuk volt a tét: szavaltak, írtak, szerveztek, felelősséget, sőt később sokszor súlyos börtönbüntetést is vállaltak.
A művészet „a legnehezebb pillanatokban is segített megértenünk és elmondanunk a magyar történelem során, hogy kik vagyunk” – fogalmazott Magyar Péter Beethoven Egmont nyitányáról szólva, amely – mint mondta – „néhány óra, néhány nap alatt a budapesti forradalom szívverésévé" vált.
Ez a mű is megmutatja, hogyan válhat a kultúra közös erővé – jelentette ki.
Majd úgy folytatta, a magyarok akkor még nem tudhatták, mennyire a saját sorsukról is szól ez a zene, ma azonban „már tudjuk, milyen árat fizettek azok, akik kiálltak a szabadságért, akik kiálltak hazájukért, és tudjuk azt is, hogy az ügyük túlélte a diktatúrát”.
A miniszterelnök felidézte, hogy október 23-án az Erkel Színházban a zenekar tagjai addig nem voltak hajlandók elkezdeni az előadást, amíg el nem játszhatják a Himnuszt, így a karmester intésére nem Verdi zenéje csendült fel, hanem a magyar himnusz, amelyet a nézők egy emberként énekeltek végig. A Himnusz elhangzásával a kultúra és a szabadságvágy azon az estén végleg elválaszthatatlanná vált – mutatott rá.
A gálaest zenés darabjai segítenek megérteni egymást, megmutatják, hogy mit jelent ragaszkodni a hazához, mit jelent elveszíteni az otthont és mit jelent idegenben újrakezdeni az életet – vélekedett Magyar Péter, aki szerint ezeket a kérdéseket megannyi európai ország polgárai ismerik a történelemből és a magyar forradalom leverése után sokan tettekkel is kifejezték ezt a megértést. Befogadták a menekülő magyarokat, családoknak adtak otthont, gyerekeknek iskolát, fiataloknak lehetőséget a tanulásra, amiért a magyar nemzet nevében köszönetet mondott a kormányfő.
Az ünnepi műsoron felcsendült egyebek mellett Verdi Nabucco című operájából a Rabszolgák kórusa, Dvořák Újvilág-szimfóniája, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról, Reményik Sándor Öröktűz című verse, valamint zongorán játszott Schiff András. (MTI)
Ursula von der Leyen köszönetet mondott Budapestnek
Budapest történetében először tett látogatást a Városházán az Európai Bizottság elnöke – közölte a főpolgármester péntek este a Facebook-oldalán. Karácsony Gergely azt írta: megtiszteltetés volt fogadni Ursula von der Leyent.
Megkezdődött a Városháza parkban a főváros háromnapos központi programsorozata
Vasárnapig esténként megidézik az egykori Sztálin-szobor ledöntését is.
A Városháza park vasárnapig átmenetileg „Csizma térré” alakul, ahol „szobordöntés”, valamint immerzív fényfestés és korabeli fotókból összeállított kiállítás is várja az érdeklődőket.
A péntek esti ünnepségen Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy hetven évvel ezelőtt a Sztálin-szobor ledöntése volt a forradalom első tényleges cselekedete. „A pillanat, amikor a forradalom a sokszínűség egységévé vált. Lenyűgöző históriája van ennek az eseménynek, benne van az igazság tanúságtétele, a bátorság ezernyi megnyilvánulása, és benne van a budapestiség sava-borsa is” – fogalmazott.
Miért nem lehetett drónozni a belvárosban?
Egy repülési Facebook-csoport igyekszik tisztázni a helyzetet.
Így emlékeztek meg az 1956-os forradalomról szerte a világban és Magyarország településein – galéria, összefoglaló
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóját ünnepelte idén október 23-án Magyarország, és a hősök előtt tisztelgett számos más ország is.
A címre kattintva képgaléria nyílik a nap főbb eseményeiről, határon innen és túlról.
Véget ért percről percre közvetítésünk
Köszönjük megtisztelő figyelmüket!






