Infostart.hu
eur:
353.99
usd:
309.56
bux:
142724.44
2026. július 7. kedd Apollónia

Köztársasági elnököt választ az Országgyűlés

Várhatóan Schmitt Pált választja mai ülésén köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A Fidesz-KDNP frakciószövetség egyhangúlag támogatja a házelnököt, így vélhetően már az államfőválasztás első fordulója eredményes lesz. Sólyom László mandátuma augusztus 5-én jár le.

Az Országgyűlés másfél hónapja megválasztott elnöke, Schmitt Pál lehet a harmadik Magyar Köztársaság negyedik elnöke. A 68 éves politikust a Fidesz és a KDNP frakciója egyhangúlag támogatja. A képviselőcsoport azután hallgatta meg az Európai Parlament eddigi alelnökét, hogy Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője múlt szerdán bejelentette a kormányfő döntését.

"Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke azt javasolja, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői Schmitt Pált urat, az országgyűlés elnökét jelöljék, és válasszák meg Magyarország következő köztársasági elnökének" - közölte.

Schmitt Pál a Fidesz, az MSZP és a Lehet Más a Politika frakcióülésére is ellátogatott, és kifejtette elnöki nézeteit. A házelnök azt mondta, az emberek embere akar lenni, missziót indít a magyar nyelv védelme érdekében, hirdetné a nemzeti összetartozást, felkarolná az egészség és az oktatás ügyét, de nem akar a kormány és a törvényhozás gátja lenni, sőt, inkább a motorja lesz a jogalkotásnak. Ettől függetlenül Schmitt Pál egyetért azzal, hogy Sólyom László államfő visszaküldte a parlamentnek a kormánytisztviselői törvényt.

Az államfőjelölt a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának ülésén azt mondta, óvatosan kell alkotmányt módosítani. "Ha alkotmányt módosítunk, a legjobb lenne egy széleskörű merítés, hogy ne csak az a 45 fős parlamenti bizottság döntsön. Ez rendkívüli felelősség, és az alkotmányt nem magunknak, hanem a magyar történelemnek csináljuk" - fogalmazott.

Köztársasági elnökjelöléshez 50 országgyűlési képviselő aláírása szükséges. Schmitt Pálon kívül csak az MSZP jelöltje, Magyarország thaiföldi nagykövete, Balogh András kapta meg a szükséges mennyiségű ajánlást.

A Jobbik is állított volna államfőjelöltet, Morvai Krisztinát azonban csak a Jobbik 47 képviselője, plusz a független Molnár Oszkár támogatta. A Lehet Más a Politika pedig Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök újrázását támogatta volna.

Az államfő mandátuma augusztus 5-én jár le, és a Heti Válasznak adott interjújában közölte, már a választások előtt megértette, hogy nemkívánatos újabb öt évig az általa képviselt elnöki felfogás. Mint mondta, jó lelkiismerettel távozik, és új célja a "volt elnök" szerepének megtalálása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Tálas Péter az ankarai NATO-csúcsról: jó alkalom arra, hogy Európa lassítsa az amerikai törekvéseket

A jövőben megfelelő mennyiségű és minőségű eszköz, fegyver hiányában jelentős akadályokba fog ütközni Európa, így az Egyesült Államok elfordulása komoly problémát okozhat, ezért a csúcstalálkozón az lehet az egyik fő cél, hogy az euórpaiak „megpróbálják lelassítani az USA kivonulását, valamint azt a szövetségi eszközcsökkentést, amit Washington elhatározott” – mondta az InfoRádióban a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője. Arról is beszélt, milyen más témák merülhetnek még fel a kétnapos csúcson.
Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

Sose mért ilyen mélyen csapást Oroszországra Kijev, egy ponton dőlhet el a konfliktus – Háborús híreink kedden

A felvételek tanúsága szerint Ukrajna hatalmas távolságban csapott le, ráadásul egy olyan üzemre, ami az országon belül a legnagyobbnak számít a maga kategóriájában. Az omszki kőolaj-finomító évente mintegy 22 millió tonna nyersanyag feldolgozására képes – közölte az RBK. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Oroszország elleni háború döntő szakasza a szárazföldről és a tengerről a légtérbe tevődött át, és a levegőben zajló küzdelem fogja eldönteni a konfliktus kimenetelét. A Financial Times gazdasági napilapnak adott interjújában – amelyre néhány órával egy Kijev elleni súlyos orosz légicsapás után került sor – az államfő kifejtette, hogy országa már megakadályozta Oroszország szárazföldi győzelmét, és az orosz flottát is kiszorította a Fekete-tenger nyugati medencéjének nagy részéről. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×