Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Mark Rutte NATO-fõtitkár repülõgépe az ankarai Esenboga repülõtérre érkezik a NATO ankarai csúcstalálkozója elõtti napon, 2026. július 6-án.
Nyitókép: Muhammed Abdullah Kurtar

NATO-csúcs: Fico nem ad pénzt Ukrajnának, Babiš az elnök fúrásával van elfoglalva

Közép-európai feszültségekkel és határozott különvéleményekkel kezdődik a holnapi ankarai NATO-csúcstalálkozó. Miközben Pozsony világossá tette, hogy nem ad pénzt Ukrajna katonai támogatására, Prágában a cseh delegáció belső hatalmi harca borzolja a kedélyeket a csúcs előtt. Andrej Babiš cseh miniszterelnök arra is számít, hogy Csehország komoly kritikákat kaphat Ankarában a védelmi vállalások elmaradása miatt.

Szlovákia nem kíván részt venni az Ukrajna katonai támogatását célzó új NATO-s pénzügyi alapban. Ezt Robert Fico szlovák miniszterelnök szögezte le, miután levélben egyeztetett Mark Rutte NATO-főtitkárral a kedden kezdődő kétnapos ankarai csúcstalálkozó előtt.

Robert Fico hangsúlyozta: a találkozó zárónyilatkozata nem kötelezheti Szlovákiát arra, hogy fegyverszállításokat vagy katonai segítségnyújtást finanszírozzon. A szlovák kormányfő megismételte kormánya jól ismert álláspontját, miszerint az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása. Pozsony ugyanakkor továbbra is kész humanitárius segítséget nyújtani szomszédjának, és folytatja a szlovák–ukrán közös kormányülések előkészítését is.

A szlovák miniszterelnök korábban levélben kérte a NATO főtitkárát, hogy a csúcs dokumentumaiban

tartsák tiszteletben Szlovákia szuverén döntését.

Mark Rutte válaszában megnyugtatta Robert Ficót: a zárónyilatkozat egy politikai-stratégiai dokumentum, amely nem írja elő a tagállamoknak, milyen formában kötelező támogatniuk Ukrajnát, erről minden szövetséges ország maga dönthet. A szlovák kormányfő hozzátette: nem akadályozhatja meg, hogy más tagállamok hitelt nyújtsanak Kijevnek, de Szlovákia ebből kimarad, ahogyan korábban az Európai Unió hasonló hitelprogramjához sem csatlakozott.

És a csehek

Hasonlóan feszült hangulatban, de teljesen más jellegű belpolitikai viták közepette készül a NATO-csúcsra Csehország. Hosszas vita után végül a cseh delegációban Andrej Babiš miniszterelnök és Petr Pavel köztársasági elnök egyaránt jelen lesz Ankarában.

A kormány eredetileg nem támogatta az államfő kiutazását, ám az Alkotmánybíróság ideiglenes intézkedéssel kötelezte a kabinetet a részvétel biztosítására. Babiš a napokban még élesen bírálta az elnököt, azt állítva, hogy jelenlétével kárt okoz Csehországnak, és nincs rá ott szükség. Legfrissebb, vasárnapi videóüzenetében azonban a kormányfő már jóval békülékenyebb hangnemet ütött meg. Ironikusan megjegyezte: örülnek az elnök fokozott érdeklődésének, hiszen Petr Pavel idén már négyszer is részt vett az Állami Biztonsági Tanács ülésein, lényegesen többször, mint a korábbi Fiala-kormány idején.

A cseh miniszterelnök arra is számít, hogy Csehország komoly kritikákat kaphat Ankarában a védelmi vállalások elmaradása miatt, ugyanakkor kiemelte: nagyon várja a találkozót Donald Trump amerikai elnökkel, akit magánemberként rendkívül udvariasnak, a nyilvánosság előtt pedig igazi, magával ragadó vezéregyéniségnek nevezett.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×