Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Megakadályozott Sólyom-látogatás: az Európai Bizottság elhárította a magyar beadványt

Az uniós szerződés és a másodlagos jogforrások rendelkezései sem vonatkoznak valamelyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban teendő látogatására. Ezért az Európai Bizottság szerint Sólyom László tavaly augusztusban megakadályozott szlovákiai látogatása ügyében megalapozatlan a magyarok hivatkozása a szlovák kötelezettségszegésre - közölték csütörtökön Brüsszelben. Hazánk külügyminisztériumának álláspontja viszont az, hogy Szlovákia nem tagadhatta volna meg a magyar köztársasági belépését az ország területére. Így Magyarország folytatja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt - jelentette be a magyar külügyi tárca.

Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások "szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat".

Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak - szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.

A Bizottság következetes


Brüsszel a BruxInfo értékelése szerint következetesen tartja magát ahhoz a korábbi álláspontjához, miszerint az államfői látogatásokra nem vonatkozik a szerződés és az uniós jog, következésképp sem az Európai Bizottság, sem más európai intézmények nem hivatottak igazságot tenni a Magyarországot Szlovákiával szembeállító vitában.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Bizottság nem azonosul a magyar külügyminisztériumnak azzal az álláspontjával, hogy Pozsony kötelezettséget szegett (jogsértést követett el), amikor egy uniós irányelvre hivatkozva tavaly augusztus 21-én megtagadta a belépést a magyar köztársasági elnöktől. Másfelől a jogi vélemény ennek folytán az uniós irányelvre történt szlovák hivatkozással sem ért egyet.

A BruxInfónak nyilatkozó, nevük elhallgatását kérő források szerint a bizottság nyilvánvalóan azért "rázza le" magáról az ügyet, mert a hagyományokhoz tartva magát egyik fél oldalára sem kíván állni két tagállamot megosztó vitában. Ezért inkább arra fogja távolságtartását, hogy az uniós szerveknek nincs hatáskörük a témában.

A bizottság indoklással ellátott véleménye azonban érdemben nem változtat a helyzeten, hiszen Magyarország már korábban jelezte, hogy így is, úgy is az Európai Bíróságon keres majd jogorvoslatot a szlovákok eljárása ellen. A mostani bizottsági jogi vélemény lényegében már ennek az eljárásnak a része, hiszen az uniós jog értelmében amennyiben egy EU-tagállam perli be a bíróságon a másikat, akkor a panaszos országnak az Európai Bizottságnál kell kezdeményeznie az eljárást, amelynek három hónapja van annak eldöntésére, hogy maga lép-e fel a bíróságon az ügyben.

Brüsszel most úgy döntött, hogy mivel nem tekinti illetékesnek magát a kérdésben, ezért nem is vesz részt az eljárásban. A magyar kormány ettől függetlenül akár már a következő hetekben benyújthatja az Európai Bíróságon is a keresetet.

Az uniós jog ugyanis felhatalmazza a magát sértettnek érző tagállamot, hogy bizottsági elutasítás esetén is az Európai Bírósághoz forduljon. A bírósági eljárás akár több évig is elhúzódhat, Magyarország szerint mégis lenne értelme a procedúrának, ha másért nem, hát azért, hogy még egyszer ne fordulhasson elő hasonló eset.

A szlovák kormány tavaly augusztus 21-én egy szóbeli jegyzék útján megtagadta a belépést a magyar köztársasági elnöktől. A szlovák fél azzal az uniós irányelvvel indokolta a nemzetközi diplomáciában meglehetősen szokatlan lépést, amely a közrend, a közbiztonság és közegészségügy veszélyeztetése esetén lehetőséget ad a személyek szabad mozgásának korlátozására.

Budapest szerint ugyanakkor az idézett jogszabályra való hivatkozás téves, ugyanis az az arányosság elvének betartása mellett kizárólag akkor hagyja jóvá a korlátozást, ha az az érintett személy magatartásán (értsd cselekedetén) alapul. Márpedig - szól a magyar érvelés - Sólyom László esetében ez a feltétel nem teljesült, hiszen a szlovákok preventív módon tagadták meg a belépést a magyar államfőtől.

Egy bűnözőnek van joga - egy államfőnek nincs?


"A magyar kormány továbbra is annak megállapítását kéri, hogy a Szlovák Köztársaság Sólyom László köztársasági elnök belépésének megtiltásával megsértette az alapszerződéseket és az irányelvet a közösségi jog visszaélésszerű hivatkozásával, illetve azzal, hogy nem zárja ki hasonló intézkedés megtörténtét a jövőben. Az eljárás folytatásával Magyarország célja, hogy az ügyet jogszerűen és megnyugtatóan zárja le annak érdekében, hogy az uniós jogra hivatkozással hasonló incidensre a jövőben ne kerülhessen sor egyik tagállamban sem. Magyarország továbbra is nyitott a Szlovákiával való együttműködés széleskörű fejlesztésére" - fogalmaz a még az előző magyar kormány által március végén kiadott közlemény.

A BruxInfónak nyilatkozó források szerint ugyanakkor "sántít" az Európai Bizottság érvelése, hiszen nem kevesebbet sugall, mint azt, hogy egy tagország államfője nem tekinthető uniós állampolgárnak. Az említett források arra hívják fel a figyelmet, hogy az EU-szerződés valamennyi polgár számára, így az országok vezetői számára is alapjoggá teszi a személyek szabad mozgását.

"Ez még egy köztörvényes bűnözőre is vonatkozik" - tette hozzá egy nyilatkozó, aki szerint az államfők ebből a körből történő kivonása nyakatekert jogi helyzetet eredményezhet. Felvetődik például a kérdés, hogy mi a szabály akkor, ha nem államfői, hanem miniszterelnöki vizitről van szó? "Ez az egyik legérdekesebb jogi kérdés, amivel valaha is találkoztam" - próbálta értelmezni a Bizottság álláspontját az idézett forrás.

A Bizottság jogászainak korábbi megítélése szerint a magyar és a szlovák fél között lényegében akörül folyik a vita, hogy Sólyom László csupán magánemberként vagy hivatalos minőségben kívánt-e Szlovákiába utazni. Névtelenségbe burkolózó bizottsági források korábban több ízben is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az illetékes tagállami bíróságra (jelen esetben tehát szlovák bíróságra) tartozik az ügy elbírálása.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

A horvát miniszterelnök is felszólalt a megfizethető turizmusért

Horvátország az idén összesen várhatóan 22 millió látogatót és csaknem 15,9 milliárd eurós rekordbevételt könyvelhet el, a jövőbeli stratégiai cél azonban a puszta mennyiségi növekedés helyett egyértelműen a minőség és a kedvező ár-érték arány megteremtése. A horvát kormányzat szerint az ágazatnak fenntarthatóbbá kell válnia, hogy a gazdasági fellendülés mellett a helyi lakosok életminőségét is javítsa, miközben az ország megfizethető marad a belföldi utazók számára is - írta a Vijesti.hrt.hr.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×