A Legfelsőbb Bíróság elnökét és az adatvédelmi biztost ötödik próbálkozásra szavazta meg a parlament, negyedszerre sikerült megválasztani a jövő nemzedékek ombudsmanját, másodszorra született meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról és a legfőbb ügyészről szóló döntés.

A Köztársasági Elnöki Hivatal korábban a honlapján azt írta: az államfő nem a pártok megállapodása szerint döntött, hanem a törvényes előírásoknak megfelelően kereste a minden szempontból legalkalmasabb jelöltet.

Az államfő önállóan javasol a parlamentnek országgyűlési biztosokat, elnököt a Legfelsőbb Bíróság élére, legfőbb ügyészt, illetve egy tagot a költségvetési tanácsba.

Sólyom László köztársasági elnök 2006 júliusában Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség vezetőjét ajánlotta legfőbb ügyésznek, de az Országgyűlés leszavazta a javaslatát. Szeptemberben az öt parlamenti párt frakcióvezetőjének jelenlétében jelentette be, hogy Kovács Tamás katonai főügyészt jelöli legfőbb ügyésznek, akit októberben meg is választott a Ház.

Az államfő 2007 áprilisában Majtényi Lászlót javasolta az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, de a parlament leszavazta a jelöltjét. Június közepén Szabó Mátét jelölte, akit megválasztott a Ház erre a posztra.

Az államfő 2007 decemberében jelölte Nagy Boldizsárt a jövő nemzedékek ombudsmanjának, és Péterfalvi Attilát adatvédelmi biztosnak, de az Országgyűlés ezt nem szavazta meg egyiküket sem. Az államfő 2008. januárban Zombor Ferencet javasolta adatvédelmi biztosnak, Fülöp Sándort pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, az Országgyűlés februárban egyiküket sem választotta meg.

Két hónappal később Sólyom László ismét jelölt: Tóth Gábor Attilát adatvédelmi biztosnak, Bogdányiné Mészáros Ágnest pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, de a parlament áprilisban ismét nem támogatta egyik jelöltjét sem.

Májusban újra jelölteket állított a két betöltetlen ombudsmani posztra: Péterfalvi Attilát javasolta adatvédelmi biztosnak, Fülöp Sándort pedig a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. Az Országgyűlés a jövő nemzedékek ombudsmanjának megválasztotta Fülöp Sándort, újra leszavazták viszont Péterfalvi Attilát.

Az adatvédelmi ombudsmant végül szeptemberben választotta meg a Ház, miután Sólyom László - immár ötödszörre - Jóri András személyében jelölést tett erre a tisztségre.

A Legfelsőbb Bíróság elnökét sem választották meg elsőre. 2008 áprilisában Sólyom László Baka Andrást javasolta erre a posztra, aki korábban a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájaként tevékenykedett, az Országgyűlés azonban májusban leszavazta a jelöltet.

Sólyom László ezután kétszer is jelölte Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét, ám a jelölt sem 2008 decemberében, sem 2009 márciusban nem kapta meg a szükséges támogatást. Ezt követően az államfő ismét Baka Andrást javasolta, akit másodszorra végül megválasztott a Ház tavaly júniusban.

Bajnai Gordon volt kormányfő és Sólyom László idén februárban közös javaslatban Polyák Gábort jelölte a médiahatóság élére, miután Majtényi László, a testület előző elnöke tavaly novemberben lemondott tisztségéről.

Az eredeti tervek szerint erről a Bajnai-kormány idején a tavaszi ülésszak utolsó napján szavazott volna a Ház, de az MSZP javaslatára, a Fidesz egyetértésével ezt levették a napirendről. Az államfő akkor a sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy független és alkalmas jelöltet nem választott meg a Ház.

Sólyom László - akinek ülésteremben elfoglalt helye saját kérésére 2006 őszén a parlamenti patkóból a díszpáholyba került - az elmúlt öt évben hét alkalommal szólat fel a parlamentben: eskütételekor, az alakuló ülések megnyitásakor, illetve amikor a legfőbb ügyészre, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökére tette meg először a javaslatát.

Az államfő beszélt az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének évfordulóját követő utcai megmozdulások után, 2007 szeptemberében. Akkor kijelentette, hogy az alkotmányosság nem tűri az erőszakot, ezért az erőszakot és annak közvetlen érzelmi előkészítését büntetni kell. A jogállam próbájának nevezte, miként dolgozza fel az igazságszolgáltatás a 2006 szeptemberében, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket.

Az új parlamenti ciklusban felszólalt a trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából tartott júniusi parlamenti emlékülésen, ahol azt mondta: nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára, és "magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében".