A magyar diplomácia vezetője - lengyel kollégájával együtt - felvezető felszólalást tartott az EU-tagállamok külügyminisztereinek az ukrán elnökválasztás utáni helyzet elemzésével foglalkozó eszmecseréjén.

Mint a sajtónak elmondta, érdekes a helyzet, mert az országban új elnök már van - Viktor Janukovics személyében -, de új kormány még nincsen. Kérdés, hogy az államfő a mostani parlament bázisán képes-e olyan koalíciót megszervezni, amellyel kellőképpen együtt tud működni - tette hozzá.

Fő kérdésnek Balázs Péter azt nevezte, hogy milyen külpolitika bontakozik ki az új ukrán hatalmi helyzetből, hol találja meg Kijev a helyét Oroszország és a Nyugat között.

Úgy vélte, az ukrán vezetés saját profilra törekszik, számára előnyös egyensúlyra a kettő között.

Felhívta a figyelmet arra: Ukrajnának választania kell, hogy az EU-val igyekszik társulási megállapodást kötni, és annak keretében szabadkereskedelmi rendszert bevezetni, vagy csatlakozik az orosz-fehérorosz-kazah vámunióhoz. Utóbbi esetében viszont további kereskedelmi könnyítésekről már csak vámuniós partnereivel közösen tárgyalhatna Brüsszelben - mutatott rá.

A kapcsolatok javítását célzó uniós üzenetek közül Balázs Péter kiemelte az energiaágazat reformját, valamint Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Ukrajna közötti pénzügyi tárgyalások folytatásának támogatását. Az energiaellátást illetően azt nevezte ideális megoldásnak, ha Ukrajna Oroszországgal és az EU-val közösen hosszabb távra stabilizálni tudná az energiaszállításokat és azok feltételeit.

Fontosnak mondta a magyar külügyminiszter azt is, hogy az Ukrajna számára fontos vízumkönnyítésről elkezdjenek tárgyalni. Mint az MTI kérdésére kifejtette, erre egy stabil parlamenti többségű, az elnökkel is tárgyalni képes kormány létrejötte esetén lehet komolyan gondolni.

Hozzátette: az EU részéről erős a politikai szándék e témában, márpedig ha ez adott, akkor már csak a technikai feltételeket kell teljesíteni.

Minderről ráadásul az uniónak jelentős tapasztalatai vannak, hiszen ugyanezt az utat nemrégiben járta végig a nyugat-balkáni országok egy részével - emlékeztetett Balázs Péter. Hangoztatta még, hogy az EU álláspontja szerint Ukrajnában a nyugati típusú reformokat minden téren folytatni kellene. Megjegyezte azt is, hogy az új ukrán vezetés a NATO-ba nem vágyik, ez már a választási kampány során kiderült.

A magyar miniszter a brüsszeli találkozón ismét felvetette kárpátaljai különleges övezet létrehozásának gondolatát. Mint fogalmazott, a térség "szinte kínálja magát infrastrukturális fejlesztésre, beruházási övezetnek", hiszen viszonylag kicsiny, de négy EU-tagállam is (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Magyarország) szegélyezi.

Balázs Péter elmondta még, hogy a miniszterek - úgynevezett általános ügyek uniós tanácsaként - a brüsszeli találkozón tárgyaltak a követező, március végén rendezendő állam- és kormányfői EU-találkozó napirendjéről is. A magyar delegáció vezetője e témánál egyebek között azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a külügyminiszteri tanácsnak összegző, szintetizáló szerepet kellene játszania a különböző (például a klímavédelem esetében a környezetvédelmi, pénzügyi, energiaügyi) EU-tanácsi formációk között a csúcsértekezletek előkészítésében.