Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Orosz lapok a fehéroroszországi elnök pálfordulásáról

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hét végén felhívta a kormányát, hogy a világ más tájain keresse a boldogulást, s gyakorlatilag bejelentette, hogy Minszk szakított Moszkvával, amellyel még a múlt héten is a közös szövetségi állam létrehozásán fáradozott a közös minisztertanács ülésén, ahol 2011. július 1-jére kitűzték az egységes orosz-kazah-fehérorosz vámterület létrehozásának határidejét.

Az elfordulás oka a közlés szerint az, hogy Alekszej Kudrin orosz pénzügyminiszter összeomlást jósolt a fehérorosz gazdaságnak, de a valóságban inkább azon sértődhetett meg Lukasenka, hogy Moszkva jelenleg nem akarja rendelkezésére bocsátani a soron következő, félmilliárd dolláros hitelt, de ha mégis, akkor rubelben, ez pedig Minszknek nem felel meg.

A Kommerszant című orosz lap hétfőn úgy vélte: amennyiben a gazdasági konfliktus tovább mélyül, most első ízben hatással lehet a két ország közötti katonai-politikai együttműködésre is.

Lukasenka politikai következményekkel fenyegetőzött, s azt mondta, máshol kell keresni a boldogulást, de csak egyetlen országot nevezett meg, amely Oroszország helyére léphet: Kazahsztánt. A Nyugatot nem említette.

Pedig az Európai Unió több látványos gesztust is tett Minszknek az utóbbi időben: Fehéroroszország is részese az EU Keleti Partnerség programjának, és az Európa Tanács közgyűlésében helyreállították 1997-ben megvont meghívotti státusát.

A Kommerszant szerint azonban gazdasági haszonra ebből nemigen lehet számítani: a Keleti Partnerség az összes érintett államnak mintegy 600 millió eurót irányoz elő három év alatt, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szakértők szerint csak jelentős gazdasági reform esetén nyújtana hitelt Minszknek, és még akkor is csak jóval kevesebbet a kért 7 milliárd dollárnál.

A lap szerint Lukasenka eltökélt szavai azt jelzik, hogy a gazdasági konfliktus átcsaphat a katonai-politikai szintre, és ebben az esetben az első hatása a szeptemberre tervezett közös hadgyakorlat lemondása lehet, amelyet Anatolij Szergyukov orosz védelmi miniszter a Szövetségi Állam létrehozása óta legnagyobb közös rendezvényének nevezett - írta a Kommerszant.

A Moszkovszkij Komszomolec című lap úgy vélte, Lukasenka az EU-ra számítva adja a sértődöttet, amiért Moszkvától nem kapta meg a kért hitelt. "A számítás elvben hibátlan, Brüsszel kész befogni az orrát és akár +Európa utolsó diktátorával+ is szóba állni, hogy Fehéroroszországot elszakítsa Moszkvától. Jelen esetben azonban az elmélet nem állja ki a gyakorlati próbát, mert az EU-nak nincs pénze.

Olyan ez, mint a póker: a geopolitikai játszmákban általában az veszít, akinek elsőként mondják fel a szolgálatot az idegei. A Moszkva-Minszk partiban a vesztes szerepe általában Oroszországnak jutott, de ezúttal Lukasenkának nincs elég jó lapja a sikeres blöffhöz" - írta a lap.

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×