Infostart.hu
eur:
362.26
usd:
322.74
bux:
0
2026. november 10. kedd Réka

Már életbe lépett a Brüsszelben megírt "Bajnai-csomag"

Bárki is lesz a Magyar Köztársaság következő miniszterelnöke, már egy aláírt, az EU felé bevállalt, és április 3-a óta hatályban lévő megszorítási csomag rendelkezései szerint kell irányítania Magyarországot. Veres János pénzügyminiszter március 10-én írta alá a most "Bajnai-csomagként" emlegetett megszorító csomagot, különben az ország nem kapta volna meg az IMF-EU hitel soron következő részletét. Információink szerint az elmúlt hetekben többször is járt a fizetésképtelenség határán az ország.

Az április 2-i Magyar Közlönyben megjelent, így már hatályban van a "Bajnai-csomagként" megismert kormányzati intézkedéssorozat. Bajnai Gordon tehát utólag veheti a nevére a csomagot, amely ezek szerint még a Gyurcsány-kormány alkotása. A kormányrendeletet Gyurcsány Ferenc is ellátta kézjegyével. A rendelkezés szerint a dokumentum kihirdetése után 1 nappal, vagyis április 3-ától hatályos.

Az elmúlt év novemberében aláírt 6,5 milliárd euró uniós hitel harmadik részletét csak akkor kapja meg Magyarország, ha eleget tesz az Egyetértési Megállapodást kiegészítő gazdaságpolitikai kritériumoknak. Az ezeket tartalmazó kormányrendeletet hirdette ki április 2-án a Magyar Közlöny. A kiegészítő megállapodást március 10-én írta alá Veres János pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és márciusi 11-i brüsszeli keltezéssel látta el kézjegyével Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa.  


Az eredeti hitelmegállapodás óta a GDP 2,6 százalékában meghatározott idei deficitcélt 2,9 százalékra emelte Magyarország, emiatt egy kiegészítés került az eredeti megállapodás mellé, amely - mellékletként - a növelt hiány miatti "konkrét gazdaságpolitikai kritériumokat" tartalmazza. Így a költségvetési konszolidáció keretében a harmadik részlet lehívásához teljesíteni kell a következő kritériumokat: a költségvetési fejezetek működési kiadásainak csökkentését; az uniós agrártámogatások nemzeti kiegészítéseinek lefaragását; a rokkantsági nyugdíj jogosultsági kritériumainak érdemi szűkítését.

A pénzügyi szektor szabályozása körében, ha egy bank feltőkésítésre kerül, akkor a feltőkésítés lejárati idejét összhangba kell hozni a garancia szerződés lejárati idejével; meg kell határozni a nehéz helyzetbe került bank részvényeinek állami értékesítésére szóló árat, amelynek tükröznie kell a bank jelenlegi és jövőbeni helyzetét.

A strukturális reformok körében a kiegészítő megállapodás a következő kritériumokat határozza meg a hitel harmadik része folyósításának feltételeként: a nyugdíjak indexálását az inflációhoz kell kötni; illetve az újonnan belépőknél a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár megemelése 3 évvel 2016 és 2025 között is a feltételek között szerepel.

A strukturális reformok körében törvényjavaslatot kell benyújtani az Országgyűlésnek, benne a lakástámogatás jogosultsági kritériumainak szigorításáról, a lakáshitel kamattámogatásának csökkentéséről, valamint megtakarítást kell tartalmaznia a javaslatnak a gyermeknevelés első éveire eső támogatásokban (GYED).

Kritériumok a negyedik részlethez

Végül az uniós hitel negyedik részletének kifizetéséhez rendel új kritériumokat az új melléklet. A költségvetési konszolidáció körében már a jövő évi költségvetésben meg kell kezdeni a szociális kiadások szűkítését, valamint az önkormányzati szektor reformját is. Ennek keretében a helyi önkormányzatoknak közös feladatellátást kell szervezniük, és közös hivatalokat kell működtetniük - idézi a Magyar Közlönyt a Népszabadság cikke.

A strukturális reformok körében pedig megismétli a kiegészítő melléklet azt, amit a nyugdíjakkal, a lakástámogatásokkal és a gyermeknevelés támogatásának csökkentésével korábban - a harmadik részlet kifizetésénél - már meghatározott.

A konkrét gazdaságpolitikai kritériumokat tartalmazó kiegészítő megállapodás szombaton lép hatályba. A benne foglalt intézkedések megtételéről a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter - jelenleg a pénzügyminiszter - gondoskodik.

Címlapról ajánljuk
Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Európa már egy háború előszobájában lehet? Meglepő magyarázatot adott a szakértő

Az utóbbi napokban számos európai repülőjáratnak küldtek bombafenyegetést, csütörtökön például 18-nak. Emellett több nyugat-európai országban nagy bolthálózatok hűtőit olvasztották le hackerek. Hogy mi állhat a fenyegetések hátterében, és hogy lehet-e összefüggés az akciók között, arról Csiki Varga Tamást, a Stratégia és Védelmi Konzultációs Csoport elemzőjét kérdezte az InfoRádió.

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
Az AI a HR hőtérképén is egyre jobban izzik − Jövőálló üzemmódba kapcsol a szakma

Az AI a HR hőtérképén is egyre jobban izzik − Jövőálló üzemmódba kapcsol a szakma

A mesterséges intelligencia két év alatt megduplázta stratégiai súlyát a HR-esek körében, miközben a vezetőfejlesztés továbbra is a legfőbb üzleti prioritás marad – derül ki a DEVELOR több mint 1300 nemzetközi HR- és L&D-vezető megkérdezésével készült L&D Kaleidoscope kutatásából. Ezen túl a kulcsemberek megtartása továbbra is fontos szempont a munkaügyi tervezés során. Szabó Csaba, a vállalat vezérigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta a Portfolio-nak, hogy a globális trendek honosítása során érdemes figyelemmel lenni a helyi és régiós sajátosságokra is. A témáról Csaba a november 17-i HR Revolution 2026 konferencián mond többet, amelyre az utolsó jegyek még elérhetők.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×