Infostart.hu
eur:
360.1
usd:
316.61
bux:
144473.37
2026. július 28. kedd Szabolcs

Alkotmányossági aggályokat is felvet a 13. havi nyugdíj eltörlése

Sokak szerint igazságos döntés a 13. havi nyugdíj részleges eltörlése, másoknak éppen az igazságérzetét sérti a kormány által tervezett intézkedés, amelyről egyelőre azt sem tudni pontosan, meddig sújtja a nyugdíjasokat.

A kormány 2002-től vezette be fokozatosan az idősek 13. havi juttatását, amelyet teljes összegben csak 2006-ban kaptak meg a nyugdíjasok. Először 53. heti juttatásnak hívták, hiszen az első évben csak a teljes havi járandóság negyedét vitte ki a postát az időseknek, majd négy év alatt fokozatosan egy teljes havi nyugdíjat kaptak, igaz, nem sokáig, hiszen jövőre már csak a jogosultaknak egy része kapja meg a kiegészítést.

A 13. havi nyugdíj már bevezetésekor sok vitát váltott ki, a többi mellett azért, mert az összeget valóban egy pluszjuttatásként, és nem a nyugdíjalapba épülve kapták meg az idősek, ami a kormányoldal érvelése szerint azért volt előnyös számukra, mert így nem növelte havi jövedelmüket, így az egyéb szociális ellátásokról nem maradtak le a miatt. Az ellenzék viszont arra mutatott rá, hogy ha a juttatás nem növeli a nyugdíj tömegét, akkor az évenként törvényben garantált emelések nagyságát sem növeli a pluszjuttatás.

A politikában legkisebb felháborodást viszont éppen az váltotta ki, ami most a 13. havi nyugdíj vesztét okozza: a költségvetésben nem volt meg a fedezet rá. A miniszterelnök ezért október végén először azt jelentette be, hogy nem kap jövőre 13. havi nyugdíjat az, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, azaz még nincs 62 éves, de akinek jár, az is legfeljebb 80 ezer forintot kap.

Később a kormányszóvivő beszélt arról, hogy a megszorító intézkedés nem feltétlenül csak a jövő évre szól, a juttatást akkor állítják vissza, ha arra meglesz a fedezet.

Az InfoRádió által megkérdezett nyugdíjszakértő szerint politikailag védhetők a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos megszorító intézkedések, hiszen azok elsősorban a magasabb járandósággal rendelkező nyugdíjasokat sújtják.

Németh György az InfoRádiónak elmondta, 1999-ben a Fidesznek is volt hasonló korlátozó intézkedése, ami hozzájárulhatott a következő választások elvesztéséhez.

Rámutatott ugyanakkor arra, hogy az akkori döntést az Alkotmánybíróság éppen hogy átengedte, de nem biztos, hogy ezt a mostani megszorítás kapcsán is így fogja tenni.Háromszázezer nyugdíjas nem kap 13. havi nyugdíjat

Jövőre 300 ezer nyugdíjas nem kap 13. havi juttatást, további közel egymilliónak pedig csökken a pluszjárandósága - egyebek mellett ez derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adataiból. Az InfoRádiónak küldött tájékoztatás szerint a megszorításokkal - amelyekről kedden szavaz a parlament - 30 milliárd forintot spórol az állam jövőre.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint idén körülbelül 2 millió 700 ezren részesültek tizenharmadik havi nyugdíjban, ebből jövőre 300 ezren még mindig 62 év alatt lesznek, így ok nem kaphatnak pluszjárandóságot. A fennmaradó 2 millió 400 ezerből másfélmillió nyugdíjas 80 ezer forintnál kevesebb pénzből gazdálkodik havonta, így őket értelemszerűen nem érinti, hogy a 13. havi nyugdíj összege maximum 80 ezer forint lesz.

Az InfoRádiónak küldött válaszokból kitűnik, valamivel kevesebb, mint egymillió embernek csökkenti 80 ezer forintra a tizenharmadik havi nyugdíját a kormány. Az összesen tehát körülbelül 1 millió 300 ezer embert érintő változtatással a kormány 30 milliárd forintot spórol: 2007-ben az állam 194 milliárd forintot fordított a tizenharmadik havi nyugdíjra, jövőre viszont a tervek szerint már csak 165 milliárdot fog.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felhívja a figyelmet, hogy csak a 62 év alattiak öregségi jellegű pluszjuttatása szűnik meg jövőre, a korhatár alatti rokkantak és az özvegyek ugyanúgy kapnak tizenharmadik havi nyugdíjat, mint eddig, csak ennek az összege mindentől függetlenül is maximum 80 ezer forint lehet.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Tudományos élménypark lehet a Planetáriumból

Immár 9 éve van zárva a népligeti Planetárium, amely korábban évente akár 150 ezer látogatót is fogadott. Most a főváros és a kormány is azt vizsgálja, hogy miként lehetne megújítani az épületet és környékét. Kiss László csillagász egy tudományos élményparkot hozna itt létre.

Önállósodik az Alkotmánybíróság, maga választ elnököt mostantól, de csak három évre

Társadalmi egyeztetésre bocsátották: az uniós előírásoknak megfelelően bárki hozzászólhat a törvényjavaslathoz, amelynek a lényege, hogy az alkotmánybírók választanak maguknak vezetőt mostantól, de csak 3 évre. A költségvetési önállóság is visszaáll. A működés is sokkal átláthatóbb lesz, és munkájának tartalma ugyanott jelenik majd meg, ahol az összes magyar jogszabály.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×