Alaposan megvágja a reálkereseteket jövőre a kormányzat a költségvetési szektorban. A nominális bérbefagyasztás mellett a 13. havi juttatás elvonása 8 százalékos jövedelem-kiesést jelent, és a bértömeg csökken amiatt is, hogy az állami vállalatok vezetőinek havi javadalmazása 10 százalékkal esik, illetve jelentős prémiumokról kell lemondaniuk.

A portfolio.hu számításai szerint (négy százalékos inflációval kalkulálva jövőre) mindez átlagosan 12 százalékos reálkereset-csökkenést jelent az állami szféra alkalmazottai számára. Ekkora visszaesést 1995-ben tapasztalhattunk utoljára.

A várhatóan jelentős bértömeg-csökkenés következtében 2000. év óta először jövőre fordulhat elő, hogy a versenyszektorban mért átlagkereset nagyobb lesz, mint a költségvetési szférában. (Mivel a magánszektorban a szürke jövedelmek aránya jóval magasabb, ez torzíthatja az összefüggést.) A költségvetési szektor bérelőnye akkor alakult ki, amikor először a köztisztviselői karban, majd a közalkalmazotti körben is jelentős béremelések történtek 2001-2002-ben. 2003-ban már 27 százalékos volt a bértöbblet, majd lassú apadás volt megfigyelhető - a nagy korrekció ideje várhatóan a 2009-es év lesz.

Ha a reáljövedelmek alakulását vizsgáljuk, megállapíthatjuk: a kalkulált 2009-es reáljövedelmek mintegy 45 százalékkal haladják meg az 1999-est mindkét szektorban. Ezen időszak alatt a GDP-nk várhatóan 35-40 százalékkal, a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 30-35 százalékkal bővül.