Kemény tárgyalássorozat elé néznek az Országos Érdekegyeztető Tanács résztvevői, akik szeptemberben kezdik meg az egyeztetést a jövő évi béremelésről. Erre kell számítani az után, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a napokban bejelentette: ha a kormány nem csökkenti érdemben a bérterheket, nem lesz lehetőség a béremelésre a versenyszférában. Dávid Ferenc úgy fogalmazott: ha kiderül, hogy a kormány jövőre is "kizsebeli" a vállalkozásokat, akkor a béremelésekre sem lesz mozgástér, ezért a munkaadói szervezetek nem lesznek partnerek az érdekegyeztetéseken.

Ebben viszont nem egységes a munkaadói oldal, Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke ugyanis azt mondta: nem tud azonosulni azzal a felvetéssel, hogy feltételhez kössék a tárgyalásokat a bérekről. Bár a jelenlegi adóterhelés szerinte is ellehetetleníti a hazai vállalkozásokat, de Vadász György úgy véli: harcolni kell azért, hogy enyhüljenek a munkaadók bérterhei. A szakszervezetek olyan bérajánlást fogadnak el, amely nem jár reálkereset-csökkenéssel, és ragaszkodnak a garantált bérminimumhoz is.

Magyar Nemzet

Egyre romlik a hazai közbeszerzések nemzetközi megítélése: a legtöbb külföldi érdekképviselet és szakmai szervezet a pályáztatások átláthatatlanságát, a kiíró állami szervezetek kiszámíthatatlanságát, és az uniós pénzek elosztása körüli anomáliákat sérelmezi. A hazai befektetések 85 százalékát képviselő Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Kanada, Hollandia és Olaszország korábban jelezték, hogy a korrupció gyanúja övezi a közbeszerzések kétharmadát, a Transparency International szerint pedig bevett gyakorlattá vált hazánkban a klientúra építése, amely csak egy szűk körnek kedvez.

Az építőipari nagyberuházásoktól kezdve a környezetvédelmen és hulladékgazdálkodáson át az alternatív energiaforrások előállításáig szinte mindegyik szektorban maffiózók tűnnek fel Magyarországon - állítja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német napilap szerint előretört hazánkban a mindennapos korrupció.