A magyarok sokkal jobbnak, tehetségesebbnek tartják magukat a környező népeknél, és úgy gondolják: a magyar politikának feladata lenne, hogy irányt mutasson a Kárpát-medencében élőknek. A magyar társadalom nem a teljesítményére, a potenciáljára büszke - mondta az InfoRádiónak a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója.

Ennek oka részben történelmi beidegződés, részben politikai kommunikáció. A magyar közvélemény szinte kizárólag magyar nyelvű közleményeket olvas, magyar politikusok, értelmiségiek véleményét hallja, így nem tudja, hogy mit gondol egy szlovák, egy román, egy horvát vagy egy szerb a társadalmáról - tette hozzá Tamás Pál.

A szociológus szerint a magyar történelem sajátságosan hungarocentrikus, ebből is következik, hogy "nagynak, szépnek és erősnek tartjuk magunkat - potenciálisan".

Frusztráció, pesszimizmus

Abból, hogy általában bebizonyosodik, mégsem vagyunk olyan nagyok, szépek és erősek - főleg a szomszédainkhoz képest -, mint ahogy azt gondolnánk, történelmi frusztráltság származik. Ebből következik, hogy a magyar társadalom pesszimista - mondta a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója.

A közhangulatot vizsgáló felmérésekből újra és újra kiderül, hogy az emberek jó része, ha tehetné, elhagyná az országot, míg a Tárki által megkérdezettek háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon élne a legszívesebben.

Tamás Pál ezzel kapcsolatban megjegyezte: hazánk híres arról, hogy innen nem ment, nem megy senki sehová, csak ha vallási, politikai vagy faji üldöztetés miatt szükséges.