Három évvel ezelőtt még a megkérdezettek 40 százaléka mondta, hogy nagyon büszke a magyarságára, az idén csak 32 százalékuk. Azt is vizsgálták, hogy mit jelent ez a büszkeség. A megkérdezettek 88 százaléka akkor érzi ezt, amikor a magyar sportolók jól szerepelnek. Hankiss Elemér szociológus a felmérésre reagálva azt mondta: a túlzó büszkeség és szégyenérzet kettősége jellemző, és a tájékozatlanságból fakad. A ugyanis szerinte magyarok nem ismerik a világot, ítéleteik kiegyensúlyozatlanok.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy az emelt szintű érettségit tevők számának drasztikus csökkenése és a szakmai szervezetek követelése ellenére sem teszi kötelezővé a felvételezők számára a magasabb fokú vizsgát az oktatási tárca. Szakemberek szerint a döntés mögött az egyetemek állnak, amelyeknek minél több hallgató begyűjtése a céljuk. A tárca azt szeretné, hogy 2011-től képzési területenként legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit kelljen tenni a felsőoktatási intézményekbe való belépéshez. Ezt úgy képzelik el, hogy a főiskolai, egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia ajánlásokat fogad el, amelyben javasolja tagjainak: tegyék jelentkezési feltételnek az emelt szintű vizsgát. Ezek az állítások azonban senkire nézve sem kötelezők.

Az Index információi szerint szerdán közös megegyezéssel távozott a BKV-tól Nemcsics Róbert informatikai igazgató. Õ a negyedik távozó vezető idén. Az informatikai vezető végkielégítés nélkül ment, a feladatok átvételére Kiss Attilát jelölte ki a BKV Zrt. vezetése. Felek a munkaviszony megszűnésének okát a megállapodásban nem határozták meg. Az Index úgy tudja, hogy Nemcsics Róbert nevéhez fűződik egy befulladt és egy jól haladó projekt: az előbbi a többször visszavont Elektra elektronikus jegyrendszer bevezetése, az utóbbi pedig az elektronikus forgalmi és utastájékoztatási rendszer.

A Világgazdaság arról számol be, hogy újabb tizenöt szakma képviselői előtt nyitja meg munkaerőpiacát július 1-jétől Ausztria. Martin Bartenstein munkaügyi miniszter közlése szerint az Európai Unió új tagállamaiból a már engedélyezett ötven szakterületen túl többek között a kőfaragók, asztalosok, padlóburkolók, aszfaltozók számára lesz könnyebb a munkavállalás a szomszédos országban. Az osztrák gazdasági kamarák egyöntetűen üdvözölték, és a növekedés szempontjából létfontosságúnak minősítették a bécsi döntést

A Napi Gazdaság beszámolója szerint több olyan ma már teljesen elavult berendezés szerepel az egészségügyi intézmények minimumkövetelményeit rendszerező szabályozóban, amelyet akkor sem selejtezhetnek le a kórházak, ha már csak a port fogják. Ezen a tiszti főorvos szerint sürgősen változtatni kell. A szabályozás hiányossága, hogy egy intézmény végleges működési engedélyt kaphat egy tíz évvel ezelőtt is elavultan számító eszközzel. A háromezer egészségügyi intézményből jelenleg 126 működik ideiglenesesen.

A penzcentrum.hu a külföldi munkavállalásnak járt utána. Jelenleg az EU tagállamok közül Németországban továbbra is fennállnak a munkaerőpiaci korlátozások, vagyis munkavállalási engedélyre van szükség ahhoz, hogy más tagállamból érkező munkakereső álláshoz juthasson. Ugyanakkor államközi egyezmények is érvényben vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy akik az egyezményekben meghatározott feltételeknek eleget tesznek, azok könnyített eljárással szerezzék meg munkavállalási engedélyüket. Németország és hazánk közötti megállapodás értelmében a magyar állampolgárok szakmai és nyelvi ismertek bővítése céljából németországi vendégmunkát vállalhatnak. Az ehhez szükséges engedélyt azonban maximum 12 hónapra lehet igényelni.