Legyen a Balatonban a horgászturizmus fejlesztéséhez elegendő hal - egyebek közt ezt követelték a balatoni civilek pénteki, siófoki konferenciájukon, amelyen csaknem ötven képviselőjük vett részt.

Az egyre gyérebb balatoni horgászzsákmány okait firtatta a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége (BCSZSZ) a rendezvényen, amelyre meghívta az érintett horgászszervezetek, önkormányzatok, a környezetvédelmi tárca, a halászat és a tudományos élet képviselőit is.

Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke a Balatoni Halászati Zrt.-t ért vádakkal kapcsolatban kifejtette: 12 évvel ezelőtt is sok volt a panasz a kevés hal miatt, akkor volt politikai szándék arra, hogy a halászat feletti rendelkezést megkapja a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz), de az nem élt a lehetőséggel.

Leszögezte, az évek óta tartó horgász-halász vita lezártnak tekinthető most, hogy a halászati társaságban egyharmados kezelői joghoz jutott a BFT, s a cég igazgatóságában, valamint felügyelőbizottságában helyet kapnak a horgászok, az önkormányzatok, a kutatók és a tanács képviselői is.

Ha ez sem vezet eredményre, akkor át kell alakítani a halászatot olyan közhasznú társasággá, amelynek alapvető feladata a tó biológiai egyensúlyának biztosítása és a horgásztársadalom kiszolgálása - tette hozzá Suchman Tamás.

Kiss György Károly, a Balatoni Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint hiedelmek és hamis adatok keringenek a köztudatban a halakkal kapcsolatban, miközben hiányzik a bizalom és a megértés a cég iránt. Hangsúlyozta, hogy a halászok fogásainak összetétele más, mint a horgászoké, így valójában nem egymás konkurensei.

Szerinte a horgász-halász ellentétnek nincs igazán alapja, mint ahogy annak az állításnak sem, hogy nincs elég hal a Balatonban. Ha így lenne, sok visszajelzést kapott volna erről a társaság a horgászoktól, márpedig kevés a panasz - jelezte.

"Úgy ítéljük meg, kellő hal és fajbőség van a Balatonban, amit a kutatások is igazolnak"- mondta Kiss György Károly, aki a horgászok tényleges konkurenseiként a rapsicok (orvhalászok) mellett a védett madárnak számító, fejenként napi 0,5-1,0 kiló halat fogyasztó kárókatonák ezres csapatait említette.Bercsényi Miklós, a Pannon Egyetem professzora azt mondta, nincs nemzetgazdasági jelentősége a balatoni halászatnak, az ország éves haltermelésének az mindössze ötödét adja. Létfontosságúnak ítélete ugyanakkor a balatoni halgazdálkodást, amelynek fő feladata a szelektív halászat, a telepítendő halfajok előállítása és a halállomány nyomon követése, őrzése.

Figyelmezett arra, hogy hibás génállományhoz, vagyis kontraszelekcióhoz vezet a méret szerinti halfogási korlátozás, ezért célszerű lenne a jövőben darabszám szerint megszabni a korlátokat.

Bíró Péter, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet vezetője kiemelte, hogy a balatoni horgászparadicsom ábrándjait el kell felejteni. A Balaton haltermelő képessége a jó minőségű, ezért tápanyagban kevésbé bővelkedő víz miatt roppant alacsony, a tónak elsődlegesen a fürdőturizmus érdekeit kell szolgálnia - tette hozzá.

Gál Lajos, a BCSZSZ elnöke úgy összegezte a civil szervezetek véleményét: elvárják, hogy legyen a Balatonban a horgászturizmus fejlesztéséhez elegendő hal, elérhető áron lehessen eredményesen horgászni, a kormány dolgozza ki a tó horgászturizmusának fejlesztési terveit és terjessze ki a pályázati lehetőségeket azok megvalósítására is.