A tervről 2004-ben elfogadott törvény azt tartalmazta, hogy a rendkívüli árhullámok apasztására szánt vésztározók közül az első hatot az idén december végéig kell elkészíteni.
Az e héten a parlament elé került módosításban már 2013 az első ütem határideje, a teljes projektet pedig 25 évre szeretnék széthúzni a honatyák, nyilvánvalóan anyagi indokok miatt. A program összköltsége ugyanis 450 milliárd forint.
A módosításban vannak koncepcióváltásra utaló jelek is. Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet igazgatója szerint eredetileg egy komplex vidékfejlesztési tervről volt szó, a mostani változtatás azonban épp a komplexitást szünteti meg, és szinte csak az árvízvédelmi célok maradnak.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy elpusztulhat hat ősfa a világon egyedülálló bükkábrányi leletből. Ez annak ellenére megtörténhet, hogy augusztus 3-án a környezetvédelmi minisztérium bejelentette: gondoskodik a bánya mélyén, a felső miocén-kori mocsárerdőben talált 16 fa megmentéséről.
Elegendő pénz híján a Hermann Ottó Múzeum munkatársai végül csak a négy legjobb állapotban lévő mocsárciprus-törzset tudták Miskolcra szállítani és hiába segítették a mentést szponzorok, önkéntesek is, hatról le kellett mondaniuk.
Az Index háromrészes sorozatban dolgozza fel Apró Piroska életét. Gyurcsány Ferenc anyósa az ország egyik legtitokzatosabb személyisége - írja az internetes lap.
Világéletében rejtőzködő ember volt, mindig kerülte a nyilvánosságot. Volt munkatársai szerint furcsa titokzatosság lengte körül. Az Index sorozatának most közölt része Apró Piroskával és a politikával foglalkozik.
A Népszabadság a partiturizmussal foglalkozik. Az angol fiatalok körében egyre népszerűbb a "vadkeleti" utazás, hiszen itt olcsón kitombolhatják magukat.
Az egyik vezető túraszervező "sör, bébik és golyók" címen hirdeti vadkeleti bulijait. A budapesti ajánlatban gulyás és fiáker, agyaggalamb-lövészet, bob, bár és burger-programok szerepelnek, a fénypontot képező sztriptíz és lap dance műsor előtt.
A "partituristáknak" rossz hírük van, és a kelet-közép-európai városokat feldúló brit mulatozókat már a londoni kormány is komolyan veszi, mint akik súlyosan rongálják a szigetország hírnevét.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy az egészségügyi ellátórendszer áprilisi átalakításakor elbocsátott több ezer orvos és szakdolgozó közül eddig rendkívül kevesen, mindössze 25-en jelentkeztek az Egészségügyi Minisztérium Mobilitás programjára.
Ezzel egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kaphatnának, ha vállalják, hogy 50 kilométernél távolabbi intézményben helyezkednek el. A pályázók közül 17-en voltak orvosok, és mindössze nyolcan szakdolgozók.
Az Index számol be arról, hogy több száz gyanúsítottja van a roma holokauszt kárpótlási ügyének. 12 megyében és Budapesten is vádemeléssel zárultak a roma holokauszt kárpótlási ügyében indított nyomozások.
Országszerte 22 büntetőügy indult, főként csalás és magánokirat-hamisítás miatt, néhány esetben zsarolás, kényszerítés és önbíráskodás is kapcsolódott a csalási ügyekhez. Néhány megyében már elsőfokú ítélet is született.
A Világgazdaság számol be arról, hogy nem kívánják kifizetni a kartellező sztrádaépítő cégek a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. kártérítési igényét. Ezt azzal indokolják, hogy vitatják az igény jogosságát.
A NIF Zrt. összesen 32 milliárd forintot követel a Strabagtól, a Betonúttól, a Hídépítőtől, a Debúttól és az Egerúttól. A kárigényt a NIF által megbízott ügyvédi iroda az öt cég között olyan arányban osztotta, ahogyan a versenyhivatali bírságból részesednek. Ezt a módszert szakmai körökben furcsállják, hisz minden vizsgálat nélkül azt feltételezi, hogy minden vállalat azonos profittal dolgozik.
A Napi Gazdaság az eladósorban lévő kiskastélyokról, kúriákról ír. A kastélyok, kúriák felújítása, karbantartása jelentős tőkét igényel, ezért a többnyire forráshiányos helyhatóságok közül mind több kényszerül az eladásukra. A tapasztalat azonban az, hogy évekig hiába várnak az önkormányzatok. Ugyanis az épületek vételára és a felújítás költsége olyan összeg, amekkorát kevés befektető tud vállalni.
A porfolio.hu Demján Sándorral készített interjút abból az alkalomból, hogy átadta a TriGránit a kolozsvári Pólus Center bevásárlóközpontot. A Pólus Center megvalósításán 600 magyar cég dolgozott, annak köszönhetően, hogy a román építőipari munkaerő jelentős részét Nyugat-Európában foglalkoztatják.
A TriGránit elnöke, Demján Sándor a lapnak elmondta: Románia olyan lendületben van, hogy biztosan elhagyja Magyarországot életszínvonalban - egy főre jutó GDP-t tekintve-, a gazdasági növekedés dinamizmusát és a beáramló tőkét tekintve, még ebben az évtizedben.
Mostantól büntetni is fog a Google Térkép