A Népszabadság úgy tudja, a jövőben többet kellene áldozniuk a vállalkozóknak és a lakosságnak a környezet védelmére, legalábbis több adót kellene fizetni a környezetvédelmi tárca javaslatai szerint. Ebben olyan adó emelése is szerepel, amit vélhetőleg megszüntetésre ítél majd a pénzügyi kormányzat.

A Magyar Nemzet cikke szerint mindössze 33 százalékos arányban nyernek a hazai kis- és közepes vállalkozások az állami közbeszerzések több száz milliárdos piacán a pályázatok összértékét tekintve, a többi nagyrészt a külföldi tőkének jut - derül ki a Közbeszerzések Tanácsának adataiból.

Az index.hu arról ír, hogy a magyar labdarúgó-válogatott a világbajnok Olaszországot fogadja szerdán este a Puskás Ferenc Stadionban. Ez még mindig az 1953-ban felavatott stadion, pedig már két sportminiszter is, 1999-ben Deutsch Tamás, 2004-ben Gyurcsány Ferenc, megígérte, hogy új stadion épül. A 2004-es magyar-brazil meccsen még azért kellett lezárni a Puskás Ferenc Stadion felső karéját, mert életveszélyes volt. A szerdai olasz-magyaron az érdeklődés hiánya miatt lesznek zárva a felső szektorok. A mérkőzésre nagyjából 30-35 ezer embert várnak.

A Világgazdaság arról ír, hogy nem tisztul a kép az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság lehetséges hatásaival kapcsolatban. További borúlátásra ad okot, hogy a jegybanki mentőakciók ellenére egymás után jelentenek forráshiányt a bankszektor szereplői. Miközben a tengerentúli másodlagos jelzálogpiaci problémák várhatóan nem gyakorolnak közvetlen hatást az európai gazdaságra, az öreg kontinens amerikai eszközkitettséggel is rendelkező bankszektorának a kockázatáról azonban az elemzőknek is megoszlik a véleményük. Bár a hazai elemzők továbbra is stabilnak vélik a magyar hitelintézeti szegmenst, egyes nemzetközi tanulmányok szerint a bankszektorunk kockázatai egyenesen a legsebezhetőbb országgá teszik hazánkat.

A Napi Gazdaság szerint a MOL-OMV csata csendesedése után sem csökken a magyar olajipari társaság reklámaktivitása, sőt: erősödött. Az OMV sem csökkenti hirdetési kiadásait. A két olajipari multi csatájából egyelőre a média profitál.

A Portfolio.hu-n arról olvashatnak, hogy ma már könyvtárnyi a szakirodalma annak, hogy milyen gazdasági, politikai és intézményi tényezők vezetnek a demokráciában a károsan magas költségvetési hiány kialakulásához. A probléma valamivel gyakorlatiasabb megközelítésére vállalkozott Vítor Castro, a Warwicki Egyetem közgazdásza, aki az Európai Unió 15 tagállamában vizsgálta, milyen tényezők magyarázhatták az elmúlt 37 évben az állami túlköltekezést.