Majtényi László korábban adatvédelmi biztos volt, jelenleg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. A jelölt közölte: megválasztása esetén az ombudsmani intézmény jogi karakterét erősítené.

Kállai Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa. Õ azt mondta: országgyűlési biztosként a tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség érdekét egyformán szeretné képviselni.

Ombudsmant a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választ kétharmados többséggel. A képviselőcsoportok várhatóan két héten belül alakítják ki álláspontjukat a jelöltekről.

Ötmilliárd forinttal járul hozzá az állam az agrárkárenyhítési alaphoz a fagykárok miatt nehéz helyzetbe került gazdák támogatása érdekében.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kormányülés után azt mondta: ha a parlament által megszavazott törvénymódosítást Brüsszel is jóváhagyja, akkor a termelők július 15-ig csatlakozhatnak a kárenyhítési rendszerhez.

Gráf József közölte: eddig csaknem 20 ezer termelő jelentette be, hogy elfagyott a termés, a kár összességében elérheti a 40 milliárd forintot.

Hozzátette: a gazdák várhatóan kedvezményes kamattal juthatnak hozzá hitelekhez is.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke továbbra is hektáronként 100 ezer forint gyorssegélyt szorgalmazott az érintett termelőknek.

Az adatvédelmi biztos szerint nem ellentétes a jogszabályokkal a kórházi várólisták nyilvánosságra hozatala. Péterfalvi Attila hangsúlyozta: a listán szereplő adatok alapján nem lehet megállapítani a betegek személyazonosságát.

Az ombusdman azután készítette el állásfoglalását, hogy az elmúlt napokban többen tiltakoztak a várólistákon szereplő adatok nyilvánosságra hozatala ellen.

Hangsúlyozta: a kórházak által az interneten kötelezően közzétett várólistákon minden beteg egy úgynevezett egyedi azonosítót, vagyis kódszámot kap, így a listán szereplők személyazonossága nem állapítható meg.

Az Amnesty International szerint Magyarországon tavaly is folytatódott a roma közösséggel szembeni diszkrimináció.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezete Londonban kiadott éves jelentésében azt írta: a cigányságot hátrányos megkülönböztetés érte az oktatásban, a lakáspolitikában és a foglalkoztatásban is.

A dokumentumban az is szerepel, hogy az őszi zavargások idején a rendőrség válogatás és figyelmeztetés nélkül alkalmazott gumilövedékeket, vízágyút és könnygázt az erőszakos és a békés tüntetők ellen, őrizetbe vett tiltakozókat vert meg, és 18 év alattiakat felnőtt őrizetesekkel együtt tartott fogva.

Az Amnesty International megállapításai miatt a Fidesz a családon belüli erőszak törvényi megalkotásáért felelős kormányzati szervezetek meghallgatását kezdeményezi.

Strasbourgban jóváhagyta a roaming mobiltelefonálási díjak csökkentéséről szóló javaslatot az Európai Parlament.

A megállapodás alapján a külföldről kezdeményezett hívások ára legfeljebb 50 eurócent lehet percenként, a fogadott roaminghívásokért pedig maximum 24 centet kérhet a szolgáltató.

Ez 70 százalékos csökkenést is eredményezhet a hívási díjakban, és 2009-ben további mérséklés is várható. Az új, minden tagállamra kötelező rendelet júniusban jelenik meg az Európai Unió hivatalos lapjában.

Genfben a madárinfluenzavírus-minták megosztásáról állapodott meg az Egészségügyi Világszervezet 193 tagállama.

A dokumentum a hatékony védőoltások kifejlesztéséhez szükséges. Az egyezség annak a vitának vet véget, amelyben a fejlődő államok nehezményezték, hogy egy esetleges világjárványnál nem részesülnének a gazdagabb országokkal egyenjogú oltóanyag-ellátásban.

Irán az elmúlt hónapokban csaknem megduplázta az urándúsításhoz használható, már üzemelő gázcentrifugák számát a natanzi atomközpontban.

Ez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentéséből derül ki, amelyet eljuttattak az ENSZ Biztonsági Tanácsához.

A dokumentum szerint Irán ismét figyelmen kívül hagyta a Biztonsági Tanács követelését, hogy szüntesse be az urándúsítást. A nemzetközi közösség attól tart, hogy Irán nukleáris fegyver előállítására törekszik, Teherán viszont azt állítja: mérnökei atomerőművek működtetéséhez megfelelő anyagot akarnak előállítani.