Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.92
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Keresztszülő-program: segítség erdélyi gyerekek tanításához

Jelképes keresztszülő-programot indít a Kolozs megyei Válaszút nevű településen működő Kallós Zoltán Alapítvány, amelyre olyan anyaországi magyarok jelentkezését várják, akik hozzá tudnak járulni a nyomorban élő erdélyi magyar gyerekek anyanyelvi iskoláztatásához. Egy gyermek havi ellátása mintegy 20 ezer forintba kerül - mondta el az InfoRádiónak az alapítvány elnöke, Balázs Bécsi Gyöngyi.

A Kolozs megyei Válaszút nevű településen működő Kallós Zoltán Alapítvány 1999-ben indított szórványkollégiumot azon erdélyi magyar gyerekek számára, akiknek szülőfalujukban nincs lehetőségük anyanyelvükön tanulni, mivel helyben se óvoda, se iskola nem működik. Jelenleg 18 faluból ingáztatják a gyerekeket Válaszútra az alapítvány kisbuszával.

Az alapítvány felvállalta, hogy bentlakásos rendszerben anyanyelvi oktatást nyújt a gyermekeknek - mondta el Balázs Bécsi Gyöngyi az InfoRádióban.

Az alapítvány elnöke hangsúlyozta: jelképes keresztszülő-programot indítottak, amely révén az anyaországi magyar jelentkezők segíthetik a gyermekek kollégiumi ellátását.

Balázs Bécsi Gyöngyi kifejtette: egy gyermek havi ellátása 75 euróba, vagyis közel 20 ezer forintba kerül, és magában foglalja a délutáni oktatást, az étkezést, a szállást, a tanszereket és orvosi ellátást is.

Az elnök kiemelte: a gyermekek nem árvák, szüleik mezőgazdasággal foglalkoznak, ez biztosítja a mindennapi megélhetést számukra, azonban a taníttatáshoz nincs elegendő anyagi hátterük.

Az államfő is elmegy

A programban nem határoztak meg minimumösszeget, minden segítséget szívesen fogadnak - tudatta az alapítvány elnöke. Balázs Bécsi Gyöngy hozzátette: a keresztszülő-programban résztvevők kiválaszthatják, hogy melyik gyermeket támogatják, emellett kapcsolatot tartanak a gyerekkel és ennek családjával, valamint a többi keresztszülővel is.

A Kallós Zoltán Alapítvány elnöke elmondta még, hogy Sólyom László köztársasági elnök márciusban ellátogat Válaszútra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×