Köteles László közölte: kezdeményezte a bizottság összehívását, de az jelenleg nem tud ülésezni, mert a tagok egy része külföldön van.

Ugyanakkor a bizottság az első lehetséges napon összeül, a tagok kikérik a titkosszolgálat vezetőjének véleményét, információt kérnek; valamint elemzik a helyzetet, hogy mit jelent az információk nyilvánosságra kerülése a két ország biztonsága szempontjából - tette hozzá a bizottsági alelnök.

Azt is kérik majd, hogy a titkosszolgálat oldja fel egyes információk titkosságát.

Köteles László felhatalmazás híján sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta azt az információt, hogy az ügyben a szlovák titkosszolgálat a titokgazda.

A politikus szerint felmerül egy másik lehetőség is: egyesek el akarták riasztani az embereket a hétvégi budapesti kampány-nagygyűléseken való részvételtől.

Balkáni módszerek?

Köteles László megjegyezte: tragédiának tartaná, ha a közép-keleti, illetve balkáni módszereket alkalmaznának Közép-Európába.

"Számomra mindenképpen riasztó, hogy egy ilyen érzékeny és nagy súlyú információ megjelent egy országos napilapban. Ha igazak a nyilvánosságra került hírek, akkor át kell értékelni elsősorban a magyar, de akár a szlovák nemzetbiztonsági szervek működését, hogy kerülhetnek ki ezek az információk" - hangsúlyozta a bizottsági alelnök.

A politikus felhívta a figyelmet: az ilyen információk nyilvánosságra hozatalával figyelmeztetik az alvilági csoportokat, hogy más források után kell nézniük.

Batiz András: nem történt törvénysértés

A kormányszóvivő az InfoRádió megkeresésére csak annyit közölt: a fenyegetésre vonatkozó információ egy európai uniós ország társszolgálatától származik, és ezzel az állammal nincs titokvédelmi egyezménye Magyarországnak.

Így titokgazda sincs, következésképp nem lehetett a nyilvánosságra hozatallal törvényt sérteni - hangsúlyozta Batiz András.

A kormányszóvivő hozzátette: a fenyegetésekről szóló titkosszolgálati értesülést a magyar nemzetbiztonsági hivatal főigazgatója valóban államtitoknak minősítette; de ezt később feloldotta.

Ezért a miniszterelnök törvénysértés nélkül nyilvánosságra hozhatta az értesülést - mutatott rá Batiz András.

Azt Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is megerősítette az InfoRádiónak, hogy semmi nem minősül automatikusan államtitoknak, és csak az oldhatja fel a titkosságot, aki elrendelte azt.

Lesz-e nyomozás?

Mindettől a Népszabadság még sérthetett államtitkot, hiszen a Nemzetbiztonsági Hivatal vélhetően a cikk után oldotta fel a titkosságot.

Ezért a Nemzetbiztonsági Szolgálat megvizsgálja: hogyan kerülhetett ez az információ a laphoz - közölte Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár.

A kormányszóvivő erről azt mondta: a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség is felvette a kapcsolatot az információt közlő napilappal.

Az InfoRádió megkereste a Magyar Nemzeti Nyomozó Irodát is, tudakolva, hogy a rendőrség hivatalból folytat-e nyomozást államtitok megsértésének gyanúja miatt.

Horváczy Emese, az iroda szóvivője közölte: nem nyomoznak, mert még kérdéses, államtitokról van-e szó.