A Népszabadság azt írja, hogy az ENSZ-testület azzal indokolta az elmarasztalást, hogy Magyarország nem tett eleget kötelezettségeinek és megszegte a nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményt.

Az esélyegyenlőségi tárca reagált a bizottság kifogásaira, a jogvédők azonban úgy ítélik meg, hogy a kormány válasza számos féligazságot, irreleváns állítást és ferdítést tartalmaz.

A Magyar Nemzetben az olvasható, hogy önkényesen, törvénysértőn intézkedik a tüntetések ügyében a budapesti főkapitány. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke szerint a rendőrség csupán az olyan demonstrációkat tilthatna meg, amelyek jelentősen akadályozzák a közlekedést.

A rendőrség ezzel szemben megakadályozta a XII. kerületi Jagelló útra tervezett demonstrációt. Kőszeg Ferenc ezt nevetségesnek nevezte, mert szerinte a tiltás valódi oka az volt, hogy a tiltakozók a volt miniszterelnök, Medgyessy Péter háza elé vonuljanak.

A Napi Gazdaság azt írja, hogy nincs fedezete az önkormányzati béremelésnek. Egy szavazási malőr folytán ugyanis a fedezet biztosítása nélkül döntött az önkormányzati szektorban foglalkoztatottak bérének emeléséről az Országgyűlés.

A szocialista Szabó Lajos és a szabad demokrata Gulyás József indítványa szerint a helyi önkormányzati alrendszerben jövőre elkülönítésre javasolt 3 százalék helyett csak 1,45 százalék lett volna a tartalékolási kötelezettség.

A Világgazdaság közlése szerint szigorodó hitelbírálattal, egyre több adat bekérésével, illetve azok körültekintőbb ellenőrzésével próbálkoznak egyes lízingcégek a kockázatok mérséklésére.

A lízingpiaci verseny egyik következményeként az ügyfélkör „felhígulásával” szembesülhettek a társaságok, ráadásul a jövőbeni törlesztő képességüket alábecsülők mellett megjelentek a minimális, vagy az önrész nélküli finanszírozások köré csoportosuló csalásokat elkövetők.