Infostart.hu
eur:
366.6
usd:
327.68
bux:
137889.24
2026. október 8. csütörtök Koppány
Tüntetõ diákok és rohamrendõrök összecsapása a Párizs melletti Saint-Denis-ben 2026. október 1-jén. A francia nagyvárosok elõvárosaiban második hete tiltakoznak középiskolások a tanárhiány ellen, valamint követelnek megfelelõ tanulási körülményeket.
Nyitókép: MTI/EPA/Firas Abdullah

Francia miniszterelnök: a kormány október végén válaszol a középiskolások követeléseire

A francia rendfenntartó erők nem kaptak utasítást arra, hogy erőszakkal lépjenek fel a tiltakozó középiskolások ellen jelentette ki Sébastien Lecornu miniszterelnök a közoktatás alulfinanszírozottsága ellen csütörtökre tervezett újabb országos akciónap előestéjén elmondott élő televíziós beszédében. A kormányfő a hónap végére ígért döntéseket a harmadik hete tiltakozó diákok követeléseinek kielégítésére.

„A fiatalok haragja nem a semmiből jön. Senki sem lehet közömbös az aggodalmaik iránt” – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy a kormány október végén fogja az első döntéseit bejelenteni a válság kezelésére.

Laurent Nunez belügyminiszter szerdán az RTL rádióban ismét kiemelte, hogy a rendőrség arányosan használ erőt a demonstrálók ellen. Ugyanakkor bejelentette a hanggránátok használatának felfüggesztését az oszlatásokhoz, miután egy 15 éves fiúnak hétfőn leszakadt a keze az észak-franciaországi Lensben, amikor felszedett egy ilyen gránátot, amelyet a rendőrök dobtak a fiatalok felé.

A rendőrség felügyeleti szerve eddig 18 feltételezett rendőri túlkapás miatt indított vizsgálatot, ebből hetet a kedden mintegy harminc városban rendezett felvonulások után, amelyeken tízezrek vettek részt.

A diákok többsége szerdán szünetet tartott a tiltakozó akcióban, és a másnapi országos demonstrációt készítette elő.

Az állami fenntartású 3400 középiskola 90 százalékában volt tanítás, s csak 230-ban voltak demonstrációk, ami harmada a keddi megmozdulásoknak, miközben a kormány kezdeményezéseket tett a válság lezárása érdekében.

A miniszterelnök elmondta: a kormány által az iskolákban meghirdetett és szerdán megkezdett eszmecserék a tanulók és az igazgatóság között csütörtökön is folytatódnak. Az oktatási tárca által megnyitott platformra egy nap alatt több mint 40 ezer javaslat és kérés érkezett az iskolásoktól.

Kedden a belügyminisztérium szerint 256 ezer, a szervezők szerint 450 ezer középiskolás és egyetemista, valamint tanár és szülő vonult utcára több állami forrást követelve a közoktatás számára.

A tüntetések többségében nyugodtan zajlottak, súlyos sérültek nélkül, de 488 demonstrálót őrizetbe vettek rendbontás miatt.

Szeptember 28. óta 6629 embert vettek őrizetbe az iskolák körüli tüntetéseken, akiknek 87 százaléka 15 és 18 év közötti, s korábban nem volt dolga a rendőrséggel.

Címlapról ajánljuk
Nyilvános a „bicskei jelentés”, már a 90-es években elkezdődhetett az abúzus – Gyurkó Szilvia és Magyar Péter sajtótájékoztatója

Nyilvános a „bicskei jelentés”, már a 90-es években elkezdődhetett az abúzus – Gyurkó Szilvia és Magyar Péter sajtótájékoztatója

A bicskei gyermekotthonban sok éven át történtekről szóló jelentést ismertette rendkívüli tájékoztatóján a miniszterelnök és a gyermekvédelmi államtitkár. Cikkünk frissül, megrázó közlésekre is sor került. Gyurkó Szilvia közölte: Vásárhelyi Jánosról már az 1990-években voltak adatok, hogy gyerekekkel szemben szexuális határátlépést követhetett el, a bicskei ügy pedig sokkal korábbra nyúlik vissza, mint arról eddig a nyilvánosság tudott. Jóvátételi alapot hoz létre a kormány 1 milliárd forintos kezdő összeggel.

Kaiser Ferenc: csak 4-8 hétig tart egy-egy technológiai előny Ukrajna vagy Oroszország oldalán

A korábbinál gyorsabb, nehezebben elfogható drónokkal támadja Ukrajnát Oroszország. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Moszkva a sugárhajtású drónok technológiáját Észak-Koreának is átadta. A védekezés lehetőségeiről Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.08. csütörtök, 18:00
Halász Bence
Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető
A lassú szabályozás versenyképességi hátrányt okozhaz az energiapiacon

A lassú szabályozás versenyképességi hátrányt okozhaz az energiapiacon

"A modern és jól működő jogi szabályozásnak éppen az lenne a feladata, hogy reflektáljon a piaci szükségletekre és indokokra." - mondta el Dr. Légrádi Gergely, az Oppenheim Ügyvédi Iroda partnere a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferencián tartott előadásában. Rámutatott, hogy a jogi és szabályozási környezet lassú alkalmazkodása, a stratégiai bizonytalanságok és a valós idejű adatok hiánya érdemi kockázatot jelentenek a hazai energetikai beruházásokra, miközben a merev szabályozási rendszerek gátolják a piaci alapú hatékonyságot és az innovációt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×