Hány magyar él jelenleg Kárpátalján?

Ezt nem tudja senki. Csak becsülni lehet, hiszen 2001-ben volt utoljára népszámlálás Ukrajnában.

Akkor mennyien voltak?

Akkor 154 ezer volt Ukrajnában, 151 ezer Kárpátalján. Úgy vélem, Ukrajna lakosságához hasonlóan Kárpátaljáé is megfeleződött az elmúlt időszakban, elsősorban a kivándorlás következtében, illetve a születési ráta rendkívüli csökkenése miatt is. A kárpátaljai magyarság lélekszáma jelenleg 70-80 ezer lehet, de ezt nem tudom hivatalosan állítani, csak gondolom. Senki sem tud pontos számot.

Akik elmentek Kárpátaljáról, ők jellemzően hova mentek, Magyarországra vagy Nyugat-Európába?

A kutatók vizsgálatai szerint érdekes módon a legnagyobb kitlepülési hullám 2014-ben történt, nem 2022-ben. Valószínűleg a kárpátaljai magyarság érezte, hogy baj lesz, és próbált valamiféle bázisokat létrehozni. Ők jórészt visszatértek, miután Magyarországon házat vettek vagy mást intéztek maguknak. És visszatértek, amikor 2022-ben a határok bizonyos ideig nyitva voltak a háború kezdete után, akkor is eljöttek viszonylag sokan. Kárpátaljáról mindig a történelem során sokan dolgoztak külföldön, elsősorban Magyarországon, és ezek a férfiak nem tértek vissza. A családjaik – asszonyok, gyerekek, idősek – otthon maradtak, de minél tovább tart a háború, annál inkább egyesülnek a családok. A kutatók vizsgálataiból az is kiderült, hogy a kárpátaljai magyarságból az áttelepülők döntő része Magyarországra, a határ menti régiókba költözött. Sőt, úgy, hogy az ungvári járásból általában Kisvárdára és környékére, a beregszásziak Vásárosnamény-Nyíregyháza irányába, a nagyszőlősi járásból pedig Fehérgyarmatra és környékére. Kisebb részük ment Budapestre, illetve vannak Csehországban és Németországban is áttelepülő ukránok. Ez az exodus nem kárpátaljai magyar jelenség. Kárpátaljáról egyes számítások szerint a magyarokkal együtt 300 ezer ember költözött el, Ukrajnából pedig 7-10 millióra teszik a számukat.

(...)

És vannak belső menekültek is; Ukrajna más részéről időközben hányan költöztek Kárpátaljára, és ők kik?

Viktor Mikita kormányzó még 500 ezer ember beköltözéséről beszélt, amit én azért soknak tartok. Más számok 300 ezerre tették a beköltözők számát. A hivatalosan regisztráltak 170 ezren vannak. Én 170 és 300 ezer közé tenném ezt a számot, ezek döntő többségében kelet-ukrajnaiak. És mivel urbánus emberekről van szó, döntő többségük a kárpátaljai városokba, elsősorban Ungvárra költözött be. Ungvár teljesen átalakult, a számítások szerint nagyjából megkétszereződött a lakossága a háború kezdete óta. Nagyon sok vállalkozás és gyár is átköltözött, emiatt a Kárpátalja bevételei megnövekedtek, megugrott az ingatlanpiac is. Az érintettek általában orosz nyelvű, kelet-ukrajnai városlakók.

Alapvetően megváltoztatta az ő beköltözésük a kárpátaljai mindennapokat, a térség etnikai, nyelvi összetételét?

Igen, alapvetően megváltoztatta.

(...)

Hány kárpátaljai magyar halt meg eddig az orosz-ukrán háborúban?

150 körül. Nem regisztrálják őket mint magyar elhunytat, egyébként is Kárpátalján nehéz megállapítani valakinek a neve alapján, hogy ő magyar-e vagy nem. Az eltűntek eltűntnek vannak nyilvánítva, de ez a szám magas, szinte minden nap van temetés a városokban, és ezek a temetők egyre nőnek.

Sokan meg is sebesülnek a kárpátaljai magyarok közül a fronton?

Persze, egy halottra körülbelül három sebesült jut.

(...)

Ön szerint mikor és hogyan fog véget érni a háború, mi marad Ukrajnából, Kárpátaljából, a kárpátaljai magyarságból?

Ha nem lesz atomháború, akkor az orosz-ukrán konfliktus békével fog véget érni, de ez nem lesz könnyű, a kompromisszumokat találni sem. Jelenleg még nem látni azokat a dolgokat, azt a minimumot, amiben a háborúzó felek meg tudnának egyezni, bár egyre nagyobb a háborús fáradtság. Béke lesz, a feszültség tovább marad, de be fog indulni egy olyan folyamat, amely a stabilizáció irányába hathat abban az esetben, ha a helyzet nem eszkalálódik tovább. Jelenleg azt látjuk, hogy a helyzet eszkalálódik, Európára is egyre inkább átterjed, látjuk, halljuk azokat a nyilatkozatokat, amelyeket az európai vezetők tesznek ezzel kapcsolatban. A légicsapások erősödnek, nagyon nehéz időszak elé néznek a nagyvárosok. Azt is látjuk, hogy Ukrajna ipara, mezőgazdasága, közlekedése óriási veszteségeket szenved el, egyre több a polgári áldozat, ami rendkívül sajnálatos és rendkívül nehéz hónapokat vetít előre, különösen a téli időszakban. Én azt remélem, hogy előbb-utóbb mégiscsak beindul egy olyan folyamat, ami a béke irányába fog hatni. Nem lesz könnyű, és nem lesz rövid.

Hátha igaz az a régi szólás, hogy a hajnal előtt a legnagyobb a sötétség!

Ez biztosan igaz mondás. Most már elég sötét van szerintem ahhoz, hogy hajnalodjon.

A kárpátaljai magyarság mindent túlél? A kő marad?

A kárpátaljai magyarság marad. Története során nagyon sok mindent átélt ez a közösség, és most is látjuk az életképességét, és azt, hogy ragaszkodik a szülőföldjéhez, az intézményrendszerhez, az oktatásához és a nyelvéhez is, ami rendkívül tiszteletreméltó dolog.

És akkor ön is hazamehet.

Igen, én is hazamehetek.

Herczeg Zsolt teljes beszélgetését alább megtekintheti, meghallgathatja.