eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az április 8-i országgyűlési választásra leadott levélszavazatokat tartalmazó urna a kolozsvári főkonzulátuson 2018. március 26-án. Ettől a naptól és csak személyesen vehetik át a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok a szavazási levélcsomagjaikat a kijelölt külképviseleteken. A 118 külképviselet közül csak a 12 kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) lehet átvenni a szavazási levélcsomagot. Lehetőség van arra, hogy a szavazólap és a nyilatkozat kitöltése után a választópolgár a külképviseleten leadja szavazatát. A levélben szavazók csak országos pártlistára szavazhatnak.
Nyitókép: Biró István

"Összeöntötték" a közelmúlt közvélemény-kutatási eredményeit egy varázsgömbbe

55 egyéni választó körzetben kellene győznie az ellenzéknek ahhoz, hogy kormányváltás legyen. De erre nem sok esélye van – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Terror Háza Múzeumban tartott sajtóeseményen.

Deák Dániel azzal kezdte, hogy az elmúlt 2 év közvélemény-kutató cégeinek az adatait átlagolták. A kiindulópont 2020 márciusa volt, amikor a koronavírus-járvány berobbant. Az első hullámban nőtt a Fidesz–KDNP támogatottsága, a másodikban és a harmadikban, bizonyos hónapokban viszont már az ellenzéki összefogás támogatottsága meghaladta a kormánypártokét – idézte fel a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Amióta viszont Márki-Zay Péter a baloldal miniszterelnök-jelölte, „trendszerű zuhanásnak indultak”, és a korábbi 48 százalékról 43 százalékra süllyedt a támogatottságuk a biztos pártválasztók körében – folytatta Deák Dániel –, míg a Fidesz tartotta a 48-49 százalék körüli társadalmi támogatottságot a biztos pártválasztók körében. A szakértő szavai szerint a kormányoldal most egy 50 százalék körüli támogatottságot tudhat a magáénak a listás eredményeket illetően.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője arról is beszélt, hogy 40–40 biztosan megnyerhető egyéni választókörzetet tudhat magáénak a Fidesz–KDNP és az ellenzéki összefogás is. A billegő körzeteknél két kategória van: az egyikben – a 2018-as választásokból kiindulva – 2 és 5 százalék közötti lehet a különbség a két versengő oldal jelöltje között. 9 olyan egyéni körzet volt, ahol a Fidesz, és 6 ahol a baloldal nyert, de szoros (2-5 százalék) volt az eredmény – magyarázta. Azokban a billegő körzetekben,

ahol a két oldal jelöltje között maximum 2 százalék lesz a különbség, a Fidesz–KDNP 5, az ellenzék 6 körzetet nyerne.

Deák Dániel szerint a Jobbik 2018-as szavazóinak a negyede a Fideszhez vándorolt. Tehát az ellenzéki párt társadalmi támogatottságát érdemben csökkentette, hogy szövetségre lépett a baloldali tömbbel: míg 2018-ban egy minimálisan, de 20 százalék fölötti párt volt a Jobbik, mára 14, de inkább 10 százalék körüli pártnak számít – fogalmazott.

A fentiek pedig kulcsfontosságúak lesznek a vasárnapi országgyűlési választáson, ami a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az egyéni körzetekben fog eldőlni. Számításai szerint

nagyjából 55 körzetet kellene hoznia biztosan a baloldalnak, hogy kormányváltás lehessen, de ez most úgy tűnik, nehezen jöhet össze.

Ugyanis Észak-Kelet-Magyarországon 2018-hoz képest nagyon sokat gyengült a Jobbik, tehát ezek lehetnek azok, amik a vasárnapi választást eldönthetik – tette hozzá Deák Dániel, aki szerint stabil parlamenti többséget szerezhet vasárnap a Fidesz–KDNP.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×