Magyarországnak világossá kell tenni, hogy a háborút semmilyen cél érdekében nem lehet elfogadni, és aki ezt az utat választja, azt Magyarország egyértelműen elítéli – mondta a Mandinernek adott interjúban Orbán Viktor.

Az orosz–ukrán háborúról úgy fogalmazott, nagy geopolitikai szereplők kereszttüzében vagyunk, Oroszország átrendezi a kontinens biztonsági térképét, mert az a biztonságpolitikai elképzelése, hogy semleges övezetnek kell körülvennie ahhoz, hogy biztonságban érezze magát. A kormányfő úgy véli, van a békének realitása, csak idő kérdése volt, hogy elkezdődjenek a tárgyalások.

„Magyarország békepárti, az érdekünk az, hogy kimaradjunk a háborúból,

a felek pedig minél hamarabb megállapodjanak, és legyen béke. Semmiképpen sem szabad belesodródnunk ebbe a konfliktusba. Elítéljük az orosz támadást, mert háborút indítottak Ukrajna ellen. Minél hamarabb vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz, ezért is ajánlottuk fel, hogy Budapesten kezdődjenek meg a béketárgyalások. De a lényeg, hogy megkezdődjenek. Most egész Európának a békén kellene munkálkodnia” – jelentette ki.

Vlagyimir Putyinról azt mondta, a geopolitikai realitások figyelembe vételével Kínával és Oroszországgal is partneri viszonyt alakítottak ki, és amiről eddig megállapodott az orosz elnökkel, azt mindig betartotta, kiegyensúlyozott, korrekt volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig.

Orbán Viktor kijelentette, a háború elindításával új helyzet állt elő Magyarország számára is, és ebben az új helyzetben kell újra meghatározni Magyarország céljait és a magyar érdekeket. Az uniós szankciókat nem vétózta meg Magyarország, mert az uniós egység most a legfontosabb, de Oroszország a háború után is létezni fog, Magyarországnak és az Európai Uniónak pedig a háborút követően is lesznek érdekei.

„Semmilyen érv nem szól amellett, hogy megszakítsuk az oroszokkal az energetikai együttműködésünket. Azt az unió vezetői is leszögezték, hogy a szankciók nem fogják érinteni az Oroszországból érkező energiaszállításokat, hiszen ez tönkre tenné az európai gazdaságot. A paksi beruházással is ez a helyzet” – mondta, és hozzátette, ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége.

Márki-Zay Péternek, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének a felvetésére, hogy ha szükséges, magyar katonákat és fegyvereket is küldene Ukrajnába, azt mondta Orbán Viktor, hogy ez már a harmadik háború, amit kormányfőként megtapasztal, és jobb ilyenkor keveset beszélni, mert ilyenkor nem megengedhető, hogy a kampány szempontjai a nemzeti érdekek elé tolakodjanak.

„Háborús helyzetben a beszéd már fél cselekvés. Az ellenzék fegyvereket akar küldeni, amivel majd oroszokra fognak lőni, vagy katonákat, akik majd az oroszok ellen fognak harcolni. Ez azt bizonyítja, hogy nincs rutinjuk, nincs tudásuk, és hiányzik belőlük a felelősségérzet. Felelőtlen nyilatkozataikkal csak olajat öntenek a tűzre, ez pedig Magyarország érdekeivel ellentétes.

Kalandorpolitika helyett felelős politizálásra, biztonságra és stabilitásra van szükség”

– mondta.

Az átalakuló világrendről úgy vélekedett, hogy pozíciócsere zajlik a világ élén, és nemsokára Kína lesz a világ legerősebb gazdasági és katonai hatalma, miközben Amerika visszaszorulóban van, ezért szerinte a tízmilliós Magyarországnak ügyesen kell manővereznie egy ilyen időszakban.

A magyar miniszterelnök az interjúban mérleget vont Angela Merkel tizenhat kancellári évéről is, szerinte most derül majd ki, hogy mit hozott a Merkel-korszak. Felidézte, hogy Merkel volt az, aki beengedte a migránsokat, aki föladta a német családpolitikának azt a sarokkövét, amely a hagyományos családmodellt védte, és aki olyan energiaellátási pályára terelte Németországot, amelyről nem tudni, életképes lesz-e. Felidézte, hogy a migráció okán 2015 őszén szakításra került sor közöttük, és ez a mai napig megterheli a német–magyar kapcsolatokat.

„A kancellár egyértelműen fölszólított arra, hogy adjam föl azt a migránspolitikát, ami elzárkózik a migránsok beengedésétől, és ne blokkoljam a közös európai migránspolitikát, amely szétosztaná a tagállamok között a bevándorlókat.

Ezt a követelést elutasítottam, pedig az ember emlékszik, milyen, amikor egy német csizma van a mellkasán.

Jobb az ilyesmit elkerülni. A migráció kapcsán viszont nem lehetett mást tenni, csak nemet mondani” – emlékezett vissza.

A miniszterelnök kiemelte, hogy az orosz–ukrán háború kitörésével egyértelművé vált, hogy az európai katonai és biztonságpolitikát új alapokra kell helyezni. Európának szüksége van saját haderőre, komoly hadiiparra, ez viszont sokkal nagyobb katonai kiadásokat jelent. Szerinte a NATO-t meg kell tartani, mert nagy érték, de a szövetség európai és amerikai szárnya nincs egyensúlyban egymással. „Ezt kell megváltoztatni, el kell érni, hogy Európa biztonságát képesek legyünk az amerikai szövetséget fönntartva, de saját erőből is garantálni. Ma erre a politikai szándék nincs meg az európai vezetőkben, nem akarják gazdasági erejük egy részét katonai kiadásokra fordítani” – mondta.

A V4-es együttműködést eddig leválasztották a katonapolitikai témákról, de most, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát, már nem lehet, mert jelentős taktikai különbség van, a lengyelek a nyugati világ határát föl akarják tolni az orosz világ határáig, a magyar taktikai gondolkodás lényege viszont az, hogy az oroszok és Magyarország között legyen egy kellően széles és mély terület.

„Ezek az intézkedések nem állnak összefüggésben azzal, hogy választások lesznek, és nem jelentenek irányváltást ahhoz képest, amit eddig képviseltünk. Politikai stabilitás, pénzügyi stabilitás, transzparens, átlátható gazdaságpolitika, amelynek bevallott célja a munka és a család összekapcsolására épülő demográfiai politika. Ez a mi vonalunk, nem is akarunk erről letérni” – mondta Orbán Viktor, és hangsúlyozta, hogy a családi szja-visszatérítés, a 25 év alattiak szja-mentessége, a nyugdíjprémium, a tizenharmadik havi nyugdíj vagy éppen a 200 ezresre emelt minimálbér ebbe a gazdaságpolitikai vonalba illeszkedő lépés.

Ez a demográfiai fókuszú politika a jövőben kiegészül egy magasabb szintű biztonságpolitikával, mert Magyarország biztonsága az első. Csak az erős hadsereg képes garantálni a magyarok biztonságát a miniszterelnök szerint.

„A következő évtized a biztonságról fog szólni”

– jelentette ki.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter, Orbán Viktor viszont az évértékelő beszédében leginkább Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon visszatérését vizionálta. „A kommunista szívós fajta. Fájdalmas, hogy harminckét évvel a rendszerváltás után még mindig létkérdésnek tekintünk egy parlamenti választást. Normális esetben egy választásnak csupán a jó kormányzásról kellene szólnia, mi mégis nemzeti létkérdésként tekintünk rá, hiszen fennáll a veszélye annak, hogy a kommunisták egy újabb nemzedéke visszajön” – mondta a kormányfő, és azt reméli, hogy ha ismét nyer, akkor a negyedik vereséget már nem élik túl a kommunisták.

Az elmúlt tizenkét kormányzásában a legnagyobb kihívásnak a válságok kezelését nevezte Orbán Viktor, és fel is sorolta: pénzügyi válság, vörösiszap, árvíz, krími háború, migrációs krízis, koronavírus, orosz–ukrán háború. „Ez a mi elmúlt tizenkét évünk. Ha válságkezelésből járna diploma, nekünk, magyaroknak már lenne négy-öt.

A veszélyek korát éljük, a békés alkotás időszaka még nem adatott meg nekünk”

– mondta.

A kérdésre, hogy ha ideológiailag le kellene fedni az elmúlt tizenkét évet, milyen kifejezést használna, a miniszterelnök kifejtette, az 1990-es évek eleje óta „nemcsak a pozícióinkat nem találjuk, de a nyelvünket sem”. A 20. században a két közös ellenség, a fasizmus és a kommunizmus ellen a demokraták két, egyébként egymással versengő irányzata, a liberálisok és a konzervatívok összefogtak, de 1990 után szerinte a liberálisok hamarabb ébredtek, rájöttek, hogy visszaáll a régi, versengésen alapuló rend: az egyik oldalon a liberálisok, a másikon a konzervatív kereszténydemokraták. És azért, hogy versenyelőnyre tegyenek szert, megalkották doktrínájukat, miszerint a demokrácia csak liberális lehet. A konzervatív oldal azóta kényszerpályán mozog, pedig a kormányfő szerint ez egy trükk, mert a demokrácia egy önálló fogalom, a nép uralmát jelenti, és nem lehet ideológiailag kisajátítani.

„Nekünk most azt kell kimondanunk, hogy nem minden demokrácia liberális, és attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. Ennek nehéz érvényt szerezni, noha a liberálisok időközben belesétáltak egy csapdába” – mondta Orbán Viktor, mert szerinte miután a liberálisok leváltak a konzervatívokról, „a marxisták föleszik, fölemésztik” őket. „Előbb-utóbb nekünk azzal kell számolnunk, hogy a kereszténydemokrata táborral szemben már nem liberális eszmeiségű, hanem liberális maradványokat is magába foglaló, de alapvetően marxista eszmeiségű , csoporttal állunk szemben. Ez van ma Amerikában. A konzervatív oldal egyelőre lépéshátrányban van a marxista, liberális táborral szemben, fel kell vennünk a kesztyűt ebben a küzdelemben” – jelentette ki.

„A magyar levegő szabaddá tesz. A szabadság pedig nagy vonzerő.

A saját bőrükön tapasztalták azt, hogy odahaza nem tudják elmondani, amit gondolnak. A nyugati liberális, lassan marxistává váló hegemónia legfeljebb megtűri, de egyes helyeken még csak meg sem tűri a tőle különböző gondolatokat” – mondta arra, hogy egyre több konzervatív nagyágyú jön Magyarországra, és itt dolgozik, kutat. Szerinte a nyugati világban hegemónia van, Magyarországon viszont pluralizmus, és a hegemónia mindig fenyegeti a szabadságot, különösen a szellemit, a pluralizmus viszont mindig teret nyit a szabadságnak.

„A szabadság, az azzal járó sokszínűség nagy vonzerő. Ma pedig nagyon kevés olyan ország van, ahol a konzervatív, kereszténydemokrata emberek olyan szabadon, a fiatal generáció érdeklődésével is övezve mondhatnák el a véleményüket, mint ahogy azt Magyarországon megteszik. Mondhatnám, szegényeknek mi maradtunk” – zárta az interjút Orbán Viktor.