Úgynevezett Trump-osztalékkal próbálja pártja mellé állítani az ingadozó szavazókat Donald Trump. Az amerikai elnök a republikánusok texasi kampány-nagygyűlésén arról beszélt, ha pártja nyer és többséget szerez az alsóházban és a szenátusban is a novemberi félidős választásokon, akkor „minden felnőtt amerikai állampolgár kap ötezer dollárt”.
„Most már csak annyit kell tennünk, hogy győzünk. Az egyetlen megkötés: a pénzt az Egyesült Államokban kell elkölteni” – mondta az ujjongó tömeg előtt az elnök.
Azt is hozzátette: aki nem szavaz, az a pokolra jut.
Az ötlet és az ígéret azonnal gúnyos kommentárokhoz vezetett. Több médium pedig elkezdte számolgatni, hogy az amúgy is rekordmértékben eladósodott amerikai szövetségi állam honnan teremti elő a pénzt.
A Donald Trump által a „hamis médiához” sorolt NBC News 1 billió dollárra taksálta a lehetséges összeget, mások 1,3 billiót említettek.
Az elnök és pártja demokratapárti ellenfelei kenőpénznek nevezték az ígéretet. Robert Garcia kaliforniai demokrata képviselő így fogalmazott:
„ő a valaha is kormányon volt legnagyobb hazudozó és nem lesz semmi az osztalékból”.
Gavin Newsom, az állam kormányzója, aki Trump egyfajta nemezise és a demokrata elnökjelöltség nagy esélyese így szúrt oda: „azután, hogy betegebbé és szegényebbé tett benneteket a háborújával, most az adófizetőktől szedett 5 ezer dolláros vérdíjjal akarja megvásárolni a voksotokat”.
A NBC emlékeztetett, hogy Donald Trump 1776 dolláros, azaz az amerikai függetlenség dátumával egyező prémiumot adott a fegyveres erők tagjainak, de más beígért visszatérítések elmaradtak. Ráadásul magának a Kongresszusnak kéne jóváhagynia az ötletet. A BBC – amelyet Trump beperelt – viszont olyan jogász szakértőt idézett, aki szerint az elnök esetleg adójóváírás útján adhat ötezer dollárt és a lépés így legális. Továbbá: ha olyanok is megkapják, akik nem a pártjára szavaztak, akkor azt nem lehet kenőpénznek nevezni.
JD Vance alelnök közben azt állította: a pénzt a Trump-féle védővámokból teremtenék elő – egyelőre azonban ezekből csak 475 milliár dollár folyt be és egy bírósági döntés miatt 100 milliárdot vissza is kellett téríteni.
És milyenek a republikánusok esélyei? Mivel a közvéleménykutatásokat immár a politikában a manipuláció eszközének kiáltották ki, nehéz határozottan jósolni. A felmérések szerint azonban nem garantált, hogy a republikánusok mindkét házat megszerzik. Ami bizonyos: az iráni háború nyomán drágult az üzemanyag, az elnök népszerűsége esett és mindez befolyásolhatja az ingadozó választókat – de nem azokat a hithű követőket, akik a texasi gyűlésen ünnepeltek.
Donald Trump azzal is próbálta a maga oldalára állítani őket, hogy második elnöksége általa sikernek nevezett eredményeiről szólt, például a venezuelai olaj exportjáról szóló ügyletről. És egy már nem is túl meglepő ötlettel is előállt: átnevezi a Hormuzi-szorost a saját nevére.
