Azt írta, ez egy újabb lépés „a sport és a napi politika különválásához, valamint az átláthatóság biztosításához”.

Hozzátette, a következő fontos mérföldkő a november elejére tervezett általános vita, és ha a jogalkotási folyamatban nem történik változás, november végén sor kerülhet a törvény zárószavazására is.

„A jogszabály határozott célja, hogy a sportszervezetek működését és vezetését is a sport világára jellemző fair play szellemében szabályozza, tehát ne a politikai kapcsolatok határozzák meg a szakmai tevékenységet és a sportfinanszírozást, valamint annak mértékét” – fogalmazott Kálnoki-Kiss Attila.

A benyújtott tervezet általános indoklása szerint a cél „a sportágazat politikai és kormányzati befolyástól mentes működésének, valamint a sportszféra belső önszerveződésének és önigazgatásának erősítése”.

Magyar Péter miniszterelnök szeptember 18-án kormányzati sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a kormány. Úgy fogalmazott, a magyar sportot, „az egyik nemzeti büszkeségünket” az évek során fokozatosan „politikai befolyási övezetté változtatták, elfoglalták a sportágakat, a fideszes politikusok hűbérbirtokukként kezelték a szövetségeket, egyesületeket”.

Közölte: két új jogszabállyal olyan változtatásokat vezetnek be, mint a személyi összeférhetetlenség, továbbá négyéves sportvezetői kizárás abban az esetben, ha súlyos támogatási szabálytalanság történt az adott egyesületnél vagy szövetségnél. Azt mondta, amint hatályba lépnek a jogszabályok, miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, 500-nál több sportolót igazoló sportszervezetben.

Megjegyezte: a tilalom a tisztség megszűnését követő négy évig fennmarad, tehát ha valaki „holnaptól” nem országgyűlési képviselő vagy államtitkár, akkor „nem tud beejtőernyőzni” egy sportegyesület vezetésébe.