A párizsi székhelyű, nem kormányzati szervezetet épp 1974-ben, az akkori nagy olajválság nyomán hozták létre. A főként a nyugati szövetségbe tartozó, de fontos ázsiai és néhány afrikai taggal rendelkező csoportot sokszor vádolják elfogultsággal: hol a fosszilis anyagok lobbicsoportjának, hol pedig éppenséggel a „nettó zéró” zöld célt erőltető nyugati szervezetnek tartják a harmadik világban.

Miközben a világ olajszállítása és a tagállam Kína ellátása szempontjából döntő fontosságú Hormuzi-szorosban Irán a hírek szerint aknákat telepít és már hat tankhajót ért találat, az ügynökség közölte, hogy történelmi olajválság fenyeget, miután ennyire vészesen még soha nem akasztotta meg az olajpiacokat egy konfliktus.

Az elérhető globális készlet márciusban napi 8 millió hordóval esett vissza, mivel egy sor, exportra termelő finomító- és földgázfeldolgozó-üzem állt le.

A vészjósló figyelmeztetés előtt egy nappal a szervezet eddig példátlan méretű stratégiai olajtartalékot, 400 millió hordót szabadított fel, hogy elejét vegye az árak elszabadulásának.

A piac azonban nem úgy válaszolt, ahogy remélték, az árak a bejelentés után is megugrottak.

A JPMorgan bank elemzése szerint bármely olajtartalék felszabadítása csak lélegzetvételnyi időt adhat, ha egyáltalán ad. A fő baj továbbra is a Hormuzi-szoros lezárása – idézi az anyagot a Business Insider. A szoroson halad át a világ olajforgalmának 20 százaléka.

A helyzet nyomán az Egyesült Államokban – a forgalom fenntartása céljából –

a Trump-kormányzat kénytelen volt felfüggeszteni azt a törvényt, amellyel a kínai hajózási és hajóépítő cégeket akarta visszaszorítani.

Az úgynevezett Jones-törvény előírja, hogy az amerikai kikötők közötti áruszállítást kizárólag az Egyesült Államokban épült, amerikai tulajdonú és személyzetű hajókkal szabad végezni, a többiektől pedig büntetéssel felérő összeget hajtanak be.

A Nemzetközi Energiaügynökség maga is elismerte, hogy a stratégiai tartalék felszabadítása csak ideiglenesen könnyíthetett volna a helyzeten: „az olaj- és gázpiacokra és a gazdaságra gyakorolt hatás nem a katonai támadások intenzitásától és az eszközökben okozott kártól, hanem attól függ majd, hogy meddig akadályozzák a Hormuzi-szoroson át folyó szállításokat” – közölték.

Irán új legfőbb vallási vezetője, Modzstaba Hamenei ajatollah viszont csütörtökön épp az útvonal további lezárásával és új frontok megnyitásával fenyegetőzött. A néhai vezetőt, az idősebb Hamenei ajatollahot megölő támadásban fia felesége és egyik gyereke is meghalt. Egyes nem igazolható állítások szerint maga az új vezető is megsebesült és valójában kómában van, mivel üzenetét a nevében olvasták fel az iráni tévében.

Az Iráni Forradalmi Gárda pedig azzal fenyegetőzött, hogy „lángra lobbantja” a térség olaj- és földgáz infrastruktúráját, ha újra támadás éri az iráni energialétesítményeket.