Ezzel kapcsolatban a BBC arra emlékeztet, hogy Modzstaba az izraeli és amerikai légicsapásban nemcsak az apját, hanem az anyját és a feleségét is elveszítette.

Az Al-Dzsazíra azt emelte ki a beszédből, hogy az iráni vezető a térségben lévő összes amerikai katonai bázis azonnali felszámolását követelte. Modzstaba Hamenei azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben országa lecsap ezekre a támaszpontokra.

Ezzel együtt azt hangoztatta, hogy Teherán jó kapcsolatokra törekszik a szomszédos államokkal, bár a területükön lévő amerikai bázisokat támadni fogja.

A legijesztőbb bejelentése azonban kétségtelenül a Hormuzi-szoros lezárása volt.

Korábban már az iráni Forradalmi Gárda vezetői is kilátásba helyezték, hogy felgyújtják azokat a hajókat, amelyek megpróbálnak áthaladni a fontos vízi úton.

Szerdán aztán meg is kezdődtek a támadások. Elsőként két konténer szállítót és egy ömlesztett áruval megrakott teherhajót értek lövések, de áldozatokról nem érkezett jelentés. Csütörtökön viszont már meghalt egy tengerész az egyik, amerikai zászló alatt hajózó olajszállító fedélzetén. A tankerbe robbanóanyaggal megrakott, távolról irányított motorcsónak rohant.

Egy másik tartályhajót is támadás ért, miközben iraki kikötőbe tartott. Mindkét jármű fedélzetén tűz ütött ki. Ugyancsak eltaláltak ismeretlen eredetű lövedékek egy kínai hajót, amelynek legénységét ki kellett menteni a tengerből – jelentette a BBC.

Ezalatt Irán újabb rakétacsapásokat intézett a szomszédai, köztük Bahrein, Omán, Dubai és Katar ellen.

Brit sajtóértesülések szerint a síita köztársaság célja az, hogy minél több területen okozzon károkat a Nyugatnak.

Teherán ugyanis bejelentette, hogy a térségben működő nyugati bankokat és üzleti érdekeltségeket is célba veszi. Dubajban drón csapódott be a nemzetközi pénzügyi negyed közelében. Senki sem sérült meg, de a támadást követően a Citibank úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja az Egyesült Arab Emírségekben működő fiókjainak többségét, a még működő irodák alkalmazottai pedig csak otthonról, távmunkában fognak dolgozni. A régióban jelen lévő más nyugati bankok és vállalkozások is hasonló intézkedéseket hoztak – jelentette a Reuters.

A támadások, illetve az iráni fenyegetések hatására nem csökkennek az olajárak sem, és már meg is haladták a hordónként 100 dollárt. Korábban a BBC arról számolt be, hogy az iráni katonai parancsnokság szóvivője további áremelkedést jósolt. Ebrahim Zolfakari dandártábornok azt nyilatkozta: „Készüljenek fel arra, hogy az olaj ára hordónként 200 dollárra fog emelkedni.”

Az emelkedő olajárakkal kapcsolatban Donald Trump a közösségi médiában azt írta: „az Egyesült Államok messze a világ legnagyobb olajtermelője. Így amikor az olajárak emelkednek, mi rengeteg pénzt keresünk.”

Az elnök azt hangoztatta: Irán megtámadásával nem az USA olajbevételeit akarta növelni, hanem arra törekedett, hogy a perzsa államnak ne lehessenek atomfegyverei.

Washingtoni források azt közölték, hogy a háború eddig már több mint 11 milliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak.

A brit védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin az egyetlen állami vezető aki hasznot húz az olajárak emelkedéséből. John Healy szerint az árnövekedés pluszbevételt jelent Oroszországnak, így még több pénze lesz az Ukrajna elleni brutális háborúhoz. A tárcavezető azt is közölte: egyre nyilvánvalóbb, hogy Irán aknákat telepített a Hormuzi-szorosba. Márpedig ha ez így van, akkor rendkívül nehéz lesz a vízi út újbóli megnyitása. Úgy vélte, hogy ennek leggyorsabb módja az lenne, ha mihamarabb véget érne a háború.