Infostart.hu
eur:
387.76
usd:
334.5
bux:
120982.13
2026. március 3. kedd Kornélia
Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Házban 2026. január 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Donald Trump alaposan ráijesztett a tőzsdékre, a dollár is esett

Zuhannak a tőzsdék, gyengül a dollár, rekordot dönt az arany – a piacokat is megrázták Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentései. Az európai szövetségeseket sokkolta, hogy az amerikai elnök nem zárta ki egyértelműen a katonai erő alkalmazását a Dániához tartozó sziget megszerzéséhez.

Komoly megrázkódtatást okoztak a globális pénzpiacokon Donald Trump amerikai elnök sorozatos kijelentései, amelyekben ismét megerősítette: az Egyesült Államoknak ellenőrzést kell szereznie Grönland felett. Trump ráadásul lebegteti, hogy kész-e akár katonai erőt is bevetni, hogy elvegye NATO-szövetségesétől, Dániától a hozzá tartozó, autonóm területet. A befektetők idegesen reagáltak, világszerte estek a részvényárfolyamok, miközben a dollár is gyengült.

A Wall Street irányadó indexe, az S&P 500 közel 2,1 százalékot esett, a technológiai részvényeket felvonultató Nasdaq csaknem 2 és fél százalékkal zuhant, a Dow Jones pedig közel 1,8 százalékos mínuszban zárt kedden. Ez volt az amerikai tőzsde legrosszabb napja tavaly október óta.

Trump azzal érvel, hogy miért kell Grönlandnak országa részévé válnia, hogy Kína és Oroszország egyre aktívabb az Északi-sarkvidéken, ami szerinte közvetlen nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államokra nézve.

Ennek ellentmondani látszik, hogy a múlt héten egy dán–grönlandi európai parlamenti képviselő a NATO-főtikárral való beszélgetésben kifejtette, hogy „nincs sehol a környéken egy kínai vagy orosz hajó”, Dánia pedig sikeresen elhárította Kína 2018-as próbálkozását, hogy befektetéseivel megvesse a lábát a szigeten (bár akkor ezt az inuit őslakosok üdvözölték volna). Moszkvában pedig (az ukrajnai helyzettel analógiát keresve) egyenesen tapsolnak Trump törekvésének. Az elnök annyira eltökélt, hogy

nyíltan megfenyegette Dániát és további hét európai országot: amennyiben nem születik megállapodás, súlyos vámokat vet ki rájuk.

A piacok ezt geopolitikai eszkalációként értelmezték. Az amerikai dollár – amely válsághelyzetekben hagyományosan tartalékdevizának számít – közel egy százalékkal gyengült a főbb valuták kosarával szemben. Eközben az arany ára közel két százalékkal ugrott meg, és új történelmi csúcsra, unciánként 4700 dollár fölé emelkedett.

Európában is pirosban zártak a tőzsdék: Londonban a FTSE 100 mintegy 0,7 százalékot esett, Frankfurtban a DAX több mint egy százalékkal gyengült. A bizonytalanság átterjedt Ázsiára is, ahol a tokiói és a szöuli tőzsde szintén eséssel indította a szerdai napot, bár később részben korrigálták a veszteségeket.

Az Európai Unió közben csütörtökre rendkívüli ülést hívott össze, ahol akár ellenlépések is szóba kerülhetnek,

amelyek súlyos korlátozásokat vezetnének be amerikai technológiai cégekkel szemben. Trump viszont Davosba tart, ahol informálisan beszélhet európai képviselőkkel – a svájci fórumon ott van Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki úgy fogalmazott: Európa kész együttműködni az Egyesült Államokkal az északi térség biztonságának erősítésében, de a nemzeti szuverenitás nem lehet alku tárgya.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×