Infostart.hu
eur:
364
usd:
325.41
bux:
144151.35
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Grönland térképe fából kivágva.
Nyitókép: Pexels

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.

Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen kedden sajtótájékoztatón közölte: a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy esetleges katonai invázióra.

Bár fegyveres konfliktusra kicsi az esély, Donald Trump amerikai elnök területszerzési fenyegetései miatt a kockázat nem zárható ki teljesen – írja a Bloomberg alapján a Portfolio.

A grönlandi kormány munkacsoportot hoz létre a helyi hatóságok bevonásával, hogy segítse a lakosság felkészülését az esetleges rendkívüli helyzetekre és zavarokra. Az új iránymutatások között szerepel az a javaslat is, hogy minden háztartás tartson otthon legalább öt napra elegendő élelmiszert és alapvető készleteket.

Trump korábban biztonsági megfontolásokra hivatkozva jelentette ki, hogy szüksége van Grönlandra. Kedden egy mesterséges intelligenciával készített képet posztolt, amelyen amerikai zászlót tűz a sziget földjébe, tovább erősítve a területszerzési szándékával kapcsolatos aggodalmakat.

Az 57 ezer lakosú Grönland a Dán Királyság része, saját kormánnyal rendelkezik, ugyanakkor a védelmi és külpolitikai ügyek Koppenhága hatáskörébe tartoznak. A sziget stratégiai jelentőségét a sarkvidéki térség felértékelődése is növeli.

Dánia az elmúlt napokban megerősítette katonai jelenlétét Grönlandon. A múlt héten nyolc NATO-tagállam – köztük Dánia – az Arctic Endurance hadművelet keretében katonai személyzetet vezényelt a térségbe, és a dán Közös Sarkvidéki Parancsnokság jelezte: a hadgyakorlatokat a jövőben akár egész évben folytathatják.

Trump szombaton azzal fenyegette meg február 1-jétől azt a nyolc NATO-szövetségest, amely katonákat küld Grönlandra, hogy vámokat vet ki rájuk.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök kedden a parlamentben figyelmeztetett: egy esetleges kereskedelmi háborúra Európának válaszlépésekkel kell reagálnia, ami mindkét fél számára súlyos gazdasági következményekkel járhat. Hozzátette, bízik benne, hogy sikerül meggyőzni az amerikai felet arról, hogy ez nem a megfelelő út.

Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor: Orbán Viktor és a Fidesz elkezdte feldolgozni a vereséget, de a nyelvezetük csak az idősebbekhez szól

Nagy Attila Tibor: Orbán Viktor és a Fidesz elkezdte feldolgozni a vereséget, de a nyelvezetük csak az idősebbekhez szól

A Fidesz mintha kezdené feldolgozni a választási vereséget, de az „újkommunista”, illetve „baloldali” jelzők szitokszóként használata az ellenfélre, illetve a kormányzati gazdaságpolitikára kevés, hiszen csak az idősebbekhez szól, de egyáltalán nem szólítja meg a fiatalokat – vélekedett Nagy Attila Tibor az InfoRádióban. A politikai elemző beszélt a KDNP esetleges Fidesztől való „leválásáról”, valamint Magyar Péter miniszterelnökkel vívott saját személyes szócsatájáról is.

Elfogadták a gyermekvédelmi törvényt is – sorozatban szavaz az Országgyűlés, Magyar Péter máris reagált

Vagyonvédelmi hivatal, médiatanács, ügynökakták – fontos nap a parlamentben. A Fidesz és a KDNP „gendertörvénynek” nevezte és a gyermekvédelmi törvény ellen szavazott, Magyar Péter miniszterelnök rögtön reagált.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Napokon belül kiderül, mekkora lehet a minimálbér jövőre

Napokon belül kiderül, mekkora lehet a minimálbér jövőre

Október második felében a VKF-ülésen már konkrét számokról is lehet beszélni a jövő évi minimálbér-emelés kapcsán - mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára egy mai eseményen. Jövőre elvileg 14%-kal kellene emelkednie a minimálbérnek a 2024-ben megkötött hároméves béralku értelmében, azonban a GDP-növekedési adatok fényében erre nincs sok esély. Idén a tervezett 13% helyett 11%-kal nőtt a minimálbér. Ezzel kapcsolatban a VOSZ főtitkára elmondta: majdnem túlnyújtózkodott azon a munkaadói szféra, mint ami a realitásból adódott volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×